Körutazás Vietnámban

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Vietnám fővárosa, Itt található a Ho Si Minh-mauzóleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, és számos történelmi látványosság. Óváros: A város régi negyede híres kézműveseiről és kereskedőiről, és számos selyemüzletéről. Hoan Kiem-tó Jadeberg-templom Literaturtemplom Ho Chi Minh- lakóház Vietnami nemzeti egyetem Opera Etnológiai múzeum  (forrás wikipedia)

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.