Malajziai és Szingapúri kalandozás,...

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen. 

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés: 
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk. 

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Malajzia egyik leglátványosabb szigete. A legjobb uticél a természetet és a golfot kedvelőknek, valamint a lenyűgöző víz alatti világ szerelmeseinek. Aranyhomokos partjait trópusi esőerdők veszik körül.

A városállam Ázsia legkisebb köztársasága. Az Egyenlítőtől alig 140 km-re található, ezért klímája miatt az év bármely szakában látogatható. Az üzleti céllal utazók mellett napjainkban a turistaforgalom is jelentősen megemelkedett. Azoknak is ajánljuk, akik Ázsia vagy Ausztrália valamely városába igyekeznek, és Szingapúrban járatot kell váltaniuk.

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen. 

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés: 
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk. 

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Szinte a semmiből nőtt 130 év alatt modern, nyüzsgő nagyvárossá, ahol ma több, mint egymillióan laknak. A hasonló délkelet-ázsiai nagyvárosoktól (mint például Szingapúr) az is megkülönbözteti, hogy megőrizte régi jellegét és épületeit. Megtaláljuk itt a metropoliszokra jellemző modern felhőkarcolókat, úgy mint a vibráló Chinatown-t, vagy a nyüzsgő Kis India-t.