Malajzia

Szállás típus:	Program szerint
Ellátás:	leírás szerint
Utazás módja:	Repülővel
Időtartam:	13 éj
Típus:	Egzotikus út, Körutazás, Körutazás+Nyaralás, Üdülés - nyaralás
Indulás:	2024-07-18

Indulás	Időtartam	Szobatípus	Ár
2024-07-18	13 éj	Kétágyas szoba...	949000.00 Ft/fő,...	Ajánlatkérés
2024-07-18	13 éj	Kétágyas szoba...	949000.00 Ft/fő,...	Ajánlatkérés
2024-07-18	13 éj	Kétágyas szoba,...	949000.00 Ft/fő,...	Ajánlatkérés

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk.

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Langkawi, hivatalos nevén Langkawi, a Jewel of Kedah ( maláj : Langkawi Permata Kedah) egy szigetcsoport 104 szigetek Andamán-tenger , mintegy 30 km-re a kontinentális tengerpartján az északnyugati Malajziában Langkawi azt jelenti, vöröses barna sas köznyelvi Malay 2007-től a a Landkawi Geopark az UNESCO Világörökség része. (forrás: wikipedia)

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk.

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Szinte a semmiből nőtt 130 év alatt modern, nyüzsgő nagyvárossá, ahol ma több, mint egymillióan laknak. A hasonló délkelet-ázsiai nagyvárosoktól (mint például Szingapúr) az is megkülönbözteti, hogy megőrizte régi jellegét és épületeit. Megtaláljuk itt a metropoliszokra jellemző modern felhőkarcolókat, úgy mint a vibráló Chinatown-t, vagy a nyüzsgő Kis India-t.

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk.

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Látnivalók

Bali

Csodálatos, gyönyörű, felejthetetlen. Trópusi erdők, vulkánok, homokos partok. Egyszerűen látni kell. Az emberek barátságosak, még Kutában is, amely a leginkább tele van turistákkal.

Jáva

Indonézia földrajzi, politiki és gazdasági központja. Az ország lakosságának mintegy 55%-ának (112 millió fő) ad otthont a sziget. A buddhista birodalom idején született Borobudur, egy hatalmas szentély, a hindu vallás nyomát pedig a Prambanan mutatja. Az iszlám csak a XV. sz-ban terjedt el a szigeten.

Lombok

Nyugodt -nem zsúfolt- partszakaszokat és csendes tájakat találunk itt. A tájat a Rinjani vulkán magas csúcsa uralja.A lakosság zöme az iszlámot vallja, de találunk néhány elszigetelt hindu csoportot is.

Szumátra

Majdnem négyszer akkora, mint Jáva, ezzel szemben a lakosságnak mindössze az egynegyede él itt. Gazdag élővilág és hatalmas folyók találhatók ezen a területen. a holland uralom alatt ez a terület biztosított a világnak nagy mennyiségű olajat, gumit, borsot, és kávét, és ezek a látszólag kimeríthetelen erőforrások ma is hozzájárulnak az indonéz gazdaság működtetéséhez.

Beutazási szabályok: Vízum magyar állampogárok részér nem szükséges,viszont az útlevélnek min.6 hónapig érvényesnek kell lenni.
A helyszinen 35 usd/fő adó fizetendő.

Védőoltás: Kötelezően előírt nincs, viszont a kolera és malária ellen ajánlott védekezni.

Pénz: Hivatalos fizetőeszkőz a indónéz rúpia.1 usd = 9,580 idr.1 idr = 1 sene. A papírpénz 500,1000,5000,10000.20000.50000 és 100000 -es címletekben létezik. Az ismertebb bankkártyákat általában mindenhol elfogadják,de 3 % kezekési költséget levonhatnak. Az utazási csekket vagy nem fogadják el, vagy rossz árfolyamon számolják.
Bankok nyitva tartása: H-P 08.00-15.00-ig, szombaton 08,00-13,00-ig.

Nyelv: Hivatalos nyelv a bahasa bali és bahasa indonéz,de sok helyen beszélnek angolul.

Öltözködés: A magas hőmérséglet és páratartalom miatt ajánlatos 100% pamut alapanyagú ruházatot viselni. Estére a vacsorához elegéns öltözködés ajánlott.

Áramerősség: 110-220 V.Átalakitó szükséges.

Víz: A vezetékes víz fogyasztásrta nem alkalmas :viszont olcsón lehet szupermarkatekben ívóvízet, ásványvízet, üditőket és szeszes italokat kapni.

Közlekedés:A legolcsobnb a nyitott busz,minden nagyobb helyiség között rendszeres járatok közlekednek,azomban ezek nagyon zsúfoltak.A taxik viszonylag olcsok és az árazás is óra szerin történik.16 taxivállalat müküdik a szigeteken,mindegyik külőmböző színüre van festve.Az úgynevezett becak(háromkerekű kerékpár vezetővel)is a közlekedés egy módja, de ezt csak a legbátrabbaknak ajánljuk.

Autóbérlés: Szintén nagyon olcsó, azonban a vezetési kultúra eltér az európaitól, ezért érdemes inkább sofőrrel együt bérelni az autót.Baloldali közlekedési rend.Nemzetközi jogositvány szükséges.

Étkezés: Minden étel alapja a rízs ,amelyet hússal,zöldségekkel és fűszerekkel tálalnak. Ezek mellé kókuszt,mangót és avokádót fogyasztanak. Helyi ital az Arak és Brem, mely egyfajta ríszpálinka , és a Tuak pálmabor.

Vásárlás: Bali kiváló vásárlási lehetőségeiről is híres. A hagyományosan antikvitásokról a legújabb divatcikkekig minden meg található.Érdemes felkeresni a piacokat, kis üzleteket, ahol az alkudozus is szokás. A sziget ismert a kézműves termékeikről, arany- és ezüst ékszereiről és a jó minőségü ruházati termékeiről.
Üzletek nyitva tartása: H-Szom:09,00 - 21,00-ig.

Borravaló: Általában mindenhol elvárják,mértéke 10%. A szállodákban és éttermekben felszámolhatnak 10 % úgynevezett felszolgálási díjat.

Biztonság: A közbiztonság megfelelő, de nem javasolt nagyvárosokban éjszaka egyedül sétálni.

Sport: Az erős hullámzás miatt szörfösöknek is ajánljuk. A búvárok részére is nagyon sok lehetőséget kínálnak a szigetek.

Fényképezés: A reptereket és katonai objektumikat tilos fotózni. Fényképezőgépet lehetőleh vigyenek magukkal,mert a helyszínen nem minden kapható. Arra viszont vigyázzank, hogy a repülőtéren nem mindegyik rögenes csomagvizsgáló védi meg a filmeket a sugárzástól.

Pénz és költségek: A mostani bizonytalanság miatt nem írunk adatokat, de ha Amerikai dollár van nálunk, biztos elboldogulunk odaát.

Utazási csekket vagy készpénzt célszerű vinnünk, mivel hitelkártyát csak a drága szállodák és éttermek fogadnak el.

Borravalót nem szokás adni, de különleges szolgáltatások esetén elvárhatják. Például, ha körbevezet valaki egy helyen, vagy cipeli a csomagunkat, vár valamit ezért. Jakartában a taxisofőrök elvárják, hogy a számlát 500 rúpiára kerekítsük fel. Szállodai portások csomagonként néhány száz rúpiára számítanak.

A mindennapi vásárláskor általában szükséges alkudozni, mivel eleve többet mondanak elsőre. A jelenlegi helyzet miatt azonban legyünk óvatosak és körültekintőek.

Mikor utazzunk:
Legjobb, ha a száraz évszakban látogatunk el ide, május és október között.

Be- és Kiutazás

Jakartába és Balira juthatunk el legegyszerűbben. Jakartába a legtöbb nemzetközi légitársaság indít járatokat, de Bali is majdnem ennyi beutazót fogad. Vízi úton is megközelíthető, kényelmes és gyors hajójáratokkal Malájzia és Sumatra között.

Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km². Területén három ország, Indonézia, Malajzia, valamint Brunei osztozik.

Hírek

Malajzia - nyári csoportos körutazás...

949000.00 Ft/fő, ...

Malajzia, Langkawi

Az út kiemelkedő értékei:

Programok:

Az ár tartalmazza:

Az ár nem tartalmazza:

Indulás

Időtartam

Szobatípus

Ár

949000.00 Ft/fő,...

949000.00 Ft/fő,...

949000.00 Ft/fő,...

Érintett desztinációk:

Térség: Langkawi

Város: Langkawi

Malajzia

Térség: Kuala Lumpur

Város: Kuala Lumpur

Malajzia

Térség: Körutazás Malajziában

Város: Körutazás Malajziában

Indonézia

Térség: Borneó

Város: Bornei

Földrészek

Közlekedés

Programtípus

Útjellemző

Útjellemző