A Felvidék földalatti csodái: Dobsina és...

Látnivalók

Pozsony Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Ahogy az ember megérkezik a városba, gyönyörű szőlőültetvények, a Kis-Kárpátok vonulata és a Duna kéklő csillogása tárul a szeme elé. Nagyon sok emlékmű és épület tanúskodik a közös szlovák-magyar történelemről valamint sok múzeum idézi fel a monarchia korát. Pozsony legszebb része az Óváros és a Vár. Az Óváros több múzeumnak és palotának ad otthont, ezek közül a leghíresebb a Borászati Múzeum és a Mirbach Palota. A Vár alapjai a korai középkorban épültek, azóta rengeteg alkalommal építették át. Érdemes felmenni a Várba, ugyanis gyönyörű kilátás nyílik innen a városra, valamint megtekinthetjük a Népzenei Múzeum érdekes gyűjteményét is. A Szlovák Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Galériát se hagyjuk ki a városnézésből.

A Magas-Tátra festői csipkéit 30 völgy és 100 jégkori tó teszi még szebbé. A 600 kilométer hosszú, remekül kiépített túraútvonal-hálózat minden völgyet és csúcsot elér. Aki kirándulni szeretne, az augusztusban és szeptemberben jöjjön, aki pedig a síelést kedveli, az novembertől áprilisig hódolhat szenvedélyének.

A Mala Fatra nemzeti park legmagasabb pontja a Velky Krivan. A park szívében található a Vratna, a gyönyörű, erdővel borított völgy, amely kitűnő túrázási útvonalakat, télen pedig csodálatos sípályákat kínál.

Spissky Hrad Szlovákia legnagyobb kastélya, melyet 1209-ben építettek. 1780-ban leégett, így ma már csak romjai láthatóak. Gótikus tornya, kápolnája, román stílusú palotája romjaiban is gyönyörű.

Látnivalók a Garam mentén
A szomszédos Szlovákiában található Garam folyó környéke közel fekszik hazánkhoz, Budapest környékéről néhány órás autózás után kényelmesen elérhető jó minőségű utakon. Ott található Szlovákia egyik legszebb települése, a nagy múltú bányászváros, Selmecbánya (Banská Stiavnica). A környéken a középkorban kezdődött a nagy tisztaságú arany és ezüst bányászata, amely folyamatos fejlôdést és gazdagságot biztosított az ottani lakosoknak. A bányászati technikák fejlesztésének európai központja volt ez a vidék hosszú évszázadokon át. A XVIII században még bányászakadémiát is létesítettek Selmecbányán. A történelmi városközpontot, amely mindmáig megôrizte középkori jellegét, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította néhány évvel ezelőtt. A város környéke is bővelkedik a látnivalókban, érdemes ellátogatni Sveti Anton késôgótikus kastélyába, Garamszentbenedek kolostorába vagy Újbánya (Nova Bana) kolostor-erődjébe. Nyaranta pedig még aranyásó versenyeket is szerveznek a környékbeli patakokban. A régió másik, nem kevésbé gazdag múltú kisvárosa a pénzverdéjérôl híres Körmöcbánya (Kremnica). Nem véletlen, hogy a köztudatban ma is él a körmöci arany kifejezés, ugyanis itt nagy tisztaságban bányászták a nemes fémet, és már Róbert Károly királyunk pénzverdét létesített a településen, amely ma is működik. Évente 400 kilogramm tiszta arany került ki az itteni bányából. Amit valószínűleg kevesebben tudnak, Körmöcbánya közelében található Európa földrajzi közepe. Akinek még ennyi vonzerő sem volna elég, annak javasolható a 46 C fokos gyógyvizes strand. A környék egy másik nevezetes fürdőhelye Szklenófürdő. A Károly Róbert kora óta lakott település idilli környezetben, tűlevelű és lombos erdôk ölelésében fekszik. A földből feltörő gyógyforrások hőmérséklete 37 és 52 C között váltakozik, szulfát, mész és magnézium tartalmuk jelentős. Idegrendszeri és gerincproblémák esetében javasolják a fürdôkúrát az orvosok.

A Felvidék legnépszerűbb magyar emlékei a betléri Andrássy-kastély és a szomszédos krasznahorkai vár. Évente mintegy 200 ezer turista fordul meg itt. Az Europa Nostra-díjjal kitüntetett kastély és a vár ma múzeum. A kastélyban 17-19. századi festmény-, kerámia-, porcelán- és bútorgyűjtemény található, a vár termeiben pedig egykori fegyverek, bútorok és mindennapi eszközök, illetve az Andrássy Képtár tekinthetők meg. A vár kriptája és kápolnája, valamint a vár melletti mauzóleum az Andrássy család tagjainak nyughelye. A vár mellett a régi pesti Lánchíd egyik láncszeme is látható, ugyanis 1846-ban a közeli vasgyárban készültek a hídalkatrészek.