Szilveszter Krakkóban Zakopaneval

Látnivalók

Varsó, a főváros, régóta fontos kulturális és ipari központ, a II. Világháborúig Európa legszebb városának mondták. A Visztula két részre tagolja a várost. A nyugati oldalon található a legtöbb nevezetesség, köztük az Óváros. A másik part egy kiséé egyhangúbb, kevesebb érdekességet tartogat a turisták számára. Az Óváros teret csodálatos reneszánsz, barokk és gótikus épületek teszik változatossá. A tér északi felén helyezkedik a Történeti Múzeum, mely a város történelmét, rombolását és újjáépítését mutatja be. A Királyi Palotától a Lazienki Palotáig futó, ún. Király utat templomok, paloták, múzeumok és galériák övezik. Az út közepe táján található a Nemzeti Múzeum, mely régi freskókat és a régi művészetek remekeit tárja a látogatók szeme elé.

A Tátra a Kárpátok legmagasabb hegye. A tél hosszú és hideg és a nyár sem elég meleg ahhoz, hogy a havat teljesen elűzze a csúcsokról. A Tátra lábánál fekszik a Podhale régió tucatnyi kis falujával. Zakopane egy kedves, szórakoztató város, mely igazi turistaparadicsom, ahol a Tátra nyáron hegymászási és túrázási, télen pedig síelési lehetőséget biztosít.

Krakkó közel 500 évig királyi székhely volt. Semmiképpen ne hagyjuk ki az Óváros, a Szent Albert Templom, a Református ferencesek Templom és a Czartoryski Múzeum megtekintését.

A Mazuri-tóvidéken a terület 15% van víz alatt. Leghíresebb tavai a Sniardwy és a Marmy. A tavak köré városok épültek ki az idők folyamán, melyek közül a két legnagyobb Gizycko és Mikolajki.

Oswiecim egy közepes nagyságú, ipari város, Krakkótól 60 km-re. Ismertebb elnevezése Auschwitz, mely a második világháború során náci koncentrációs tábornak adott helyet. A látogatók előtt nyitva áll.

Lengyelország, mint turisztikai célpont
A Magyarországnál megközelítőleg három és félszer nagyobb területű Lengyelország (312 ezer km2) a Kárpátok, a Balti tenger, az Odera és a Nysa, valamint a kanyargós Bug folyó közt terül el. Nyugaton Németországgal, délen Csehországgal, Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával határos, míg északon Oroszországgal (és a Balti tengerrel). Alakja megközelítően szabálytalan négyszög, s csak északon és délen vannak természetes határai. Felszínének közel 90%-a alacsony síkság, amely nyugat felé a német síksághoz csatlakozik, kelet felől pedig az Ural hegységig terjedő Szarmata síksággal szomszédos. A tagoltabb, magasabb területek kivétel nélkül az ország déli harmadában fekszenek.Az ország 49 megyei szintű közigazgatási egységre ún. vajdaságra, illetve nyolc nagyobb régióra oszlik (Nagy-Lengyelország Poznan székhellyel, Pomerania Szczecin, Alsó és Felső Szilézia, Wroclaw és Katowice, Mazovia Varsó, Kis-Lengyelország Krakkó székhellyel, továbbá külön régiót képez a Mazuriai tóvidék és a Balti tenger vidéke.

Lengyelország nagyon sok értéket tartogat a külföldi látogató számára - többet mint azt általában hiszik, változatosabbat mint többségében ismerik. Mindenki megtalálhatja azt a természeti vagy ember alkotta szépséget, azt a különlegességet, mely biztosítja, hogy utazása élményekben gazdag, újdonságot, egyediséget biztosító és felüdülést nyújtó legyen. A távoli és a közelmúlt nagyszerű alkotásaiban gyönyörködhet a látogató. Egyedi hangulatot árasztó városok és városkák, régi várak, csodálatos paloták és kastélyok mutatják a viharos évszázadok harcait és gazdagságát, az ősök alkotókészségét, kifinomult ízlését.

Az egész világon számon tartott turisztikai központok mellett a kulturális és vallási emlékhelyek (Chopin szülőháza, Kopernikusz otthona, Czestochowa-i kolostor, stb.) önmagukban is meghatározó élményt nyújtanak, konkrét utazási, kirándulási célként szolgálhatnak. Lengyelország a korábbi évtizedekhez hasonlóan napjainkban is a művészetek, különösen a kortárs alkotások, esetenként az avangard törekvések kedvelőinek zarándokhelye. Elegendő talán megemlíteni a különböző - így pl. dzsessz - fesztiválokat, az egyedülálló Plakát-múzeumot, a számtalan galériát és kiállítást.

Az igen sokszínű folklórnak és gasztronómiának szintén nagy a vonzereje.
Lengyelország tájai, régiói az év minden szakában maradandó élményt nyújtanak. A települések, a tengerpart dűnéi, Mazuria csodálatos tavai, a délen található vadregényes hegyek télen és nyáron kikapcsolódást, feltöltődést nyújtanak az üdülőknek, nyaralóknak, de az utazóknak és kirándulóknak is.

Lengyelországban az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt helyeznek a környezet védelemére és a természeti értékek megőrzésére. A nemzeti parkok száma már 22 és a maga nemében mindegyik egyedülálló és különleges élményt nyújt. Csak kiragadott példaként: a Fehéroroszországgal határos Bialowieski nemzeti park vadregényes területén közelről láthatók a bölények és a tarpánok.
Az agro- illetve ekoturizmust kedvelők is megtalálhatják lengyel földön mindazokat a specialitásokat, egyedi értékeket, melyekre vágynak.

Lengyelország éghajlata földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb a magyarországinál, változatosabb és változékonyabb. Hat évszakot szokás megkülönböztetni, a nálunk kialakult évszakokon kívül még a tavaszelőt és a télelőt is. Aki nem kimondottan a télisportok kedvéért utazik Lengyelországba, lehetőleg a nyári melegebb hónapokat vagy a kora őszt válassza, a május és a szeptember vége közötti időszakot. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy az időjárás gyorsan megváltozhat, nyáron az őszies, ősz elején a kimondottan nyárias időjárás sem ritka.

Lengyelországban a szálláslehetőségek igen változatosak, így mindenki igényének és pénztárcájának megfelelő, megelégedésére szolgáló szállodát, motelt, panziót, menedékházat, kempinget vagy épp magánszállást találhat. Bár az utóbbi években sokat fejlődött a szálláshelyek minősége, felszereltsége és a kategorizálásuk is megbízhatóbb, előzetes szállásfoglalás vagy beköltözés előtt tanácsos a prospektusok, ajánlatok alapos áttanulmányozása, illetve a közvetlen ellenőrzés.
Lengyelországba leggyakrabban gépkocsival és busszal, vonattal, ritkábban repülővel vagy a tenger felől hajóval érkeznek vendégei. Autópályából ugyan csak néhányat találunk az országban, úthálózata mégis jónak mondható és az utak minősége is elfogadható. Közúton, kényelmes és kulturált gyorsvonatokkal, a nagy távolságok miatt ajánlható belföldi repülőjáratokkal az országon belül könnyen megközelíthetők a legfontosabb idegenforgalmi központok.

A jelenlegi árak, úgy a szállásokat, mint a különböző turisztikai szolgáltatásokat illetően összességében a magyarországihoz hasonlóak. A vezető nyugati valuták zlotyra váltása, a nemzetközi hitelkártyák használata nem okozhat gondot. A közbiztonság Lengyelországban is sokat romlott az utóbbi években, de mindent egybevetve nem mondható rosszabbnak a magyarországinál. Félelemre, különleges felkészülésre nincs ok, ugyanakkor az utazásoknál egyébként is fokozottan szükséges óvatossággal kell közlekedni, kapcsolatokat kialakítani, őrizni az értékeket, különösen az értékes gépkocsikat. (Utóbbival összefüggésben ajánlatos a biztosítás előzetes megkötése és a járműnek a szálláshelyi vagy más őrzött parkolókban való lerakása.)

A műemléki városközpontot a Wawellel együtt felvették az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára. Az Óvárosi építészeti épületegyüttes megőrizte eredeti középkori városszerkezetét. Érdemes megtekinteni: Európa legnagyobb középkori Főterét, a Mária-templomot a felbecsülhetetlen értékű 5 szárnyú gótikus faragott oltárral, a Wawelt a Királyi palotával, a Székesegyházat a reneszánsz kápolnával, az Egyetem középkori épületét, a Collegium Maiust, az egyedülálló csillagászati eszközökből álló gyűjteménnyel. A közeli Tyniec faluban a XI. századból származó Benedek-rendi apátsági kolostort feltétlenül érdemes megtekinteni. A műemléki kolostor most vár az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára való felvételre. A Kazimierz városnegyedben a zsidó kultúra emlékei, a XVI. századi zsidó temetővel és zsinagógákkal, az egyikben Judaisztikai Múzeum. A nyári idényben zsidó kulturális fesztivál, amely nagyszámú érdeklődőt vonz a világ minden részéből. Hangversenyek, színházi előadások, táncházak, a fesztivál befejezésekor a Szeroka utcában a késő éjszakai órákig tartó koncert. A városban számos kulturális rendezvény.

Krakkó Lengyelország egyik legfontosabb kulturális központja és Európa egyik fő turisztikai célpontja. A történelmi Óváros és a Kazimierz kerület 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2000-ben Krakkó elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet. 2008-ban közel 7,5 millió túrista kereste fel, köztük 2 millió külföldi.[9]. Krakkóban országos jelentőséggel bíró kulturális intézmények vannak. A legfontosabb látnivalók: A Wawel-domb (Wzgórze Wawelskie) Waweli székesegyház (Katedra na Wawelu) Királyi palota (Zamek Królewski na Wawelu) A Sárkány Barlangja (Smocza Jama) Krakkói Piactér (Rynek): Mária-templom (Koœciół Mariacki) Szent Adalbert-templom (Koœciół œw. Wojciecha) Posztócsarnok (Sukiennice) A városháza tornya (Wieża ratuszowa) Adam Mickiewicz szobra (Pomnik Adama Mickiewicza) Utcák: Floriańska, Grodzka, Bracka, Kanonicza, Karmelicka, Mikołajska Barbakán – a védőfal maradványa a Flórián-kapuval (Brama Floriańska) együtt Szent András-templom (Koœciół Œw. Andrzeja) Kazimierz negyed (forrás: wikipedia)

Látnivalók

Varsó, a főváros, régóta fontos kulturális és ipari központ, a II. Világháborúig Európa legszebb városának mondták. A Visztula két részre tagolja a várost. A nyugati oldalon található a legtöbb nevezetesség, köztük az Óváros. A másik part egy kiséé egyhangúbb, kevesebb érdekességet tartogat a turisták számára. Az Óváros teret csodálatos reneszánsz, barokk és gótikus épületek teszik változatossá. A tér északi felén helyezkedik a Történeti Múzeum, mely a város történelmét, rombolását és újjáépítését mutatja be. A Királyi Palotától a Lazienki Palotáig futó, ún. Király utat templomok, paloták, múzeumok és galériák övezik. Az út közepe táján található a Nemzeti Múzeum, mely régi freskókat és a régi művészetek remekeit tárja a látogatók szeme elé.

A Tátra a Kárpátok legmagasabb hegye. A tél hosszú és hideg és a nyár sem elég meleg ahhoz, hogy a havat teljesen elűzze a csúcsokról. A Tátra lábánál fekszik a Podhale régió tucatnyi kis falujával. Zakopane egy kedves, szórakoztató város, mely igazi turistaparadicsom, ahol a Tátra nyáron hegymászási és túrázási, télen pedig síelési lehetőséget biztosít.

Krakkó közel 500 évig királyi székhely volt. Semmiképpen ne hagyjuk ki az Óváros, a Szent Albert Templom, a Református ferencesek Templom és a Czartoryski Múzeum megtekintését.

A Mazuri-tóvidéken a terület 15% van víz alatt. Leghíresebb tavai a Sniardwy és a Marmy. A tavak köré városok épültek ki az idők folyamán, melyek közül a két legnagyobb Gizycko és Mikolajki.

Oswiecim egy közepes nagyságú, ipari város, Krakkótól 60 km-re. Ismertebb elnevezése Auschwitz, mely a második világháború során náci koncentrációs tábornak adott helyet. A látogatók előtt nyitva áll.

Lengyelország, mint turisztikai célpont
A Magyarországnál megközelítőleg három és félszer nagyobb területű Lengyelország (312 ezer km2) a Kárpátok, a Balti tenger, az Odera és a Nysa, valamint a kanyargós Bug folyó közt terül el. Nyugaton Németországgal, délen Csehországgal, Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával határos, míg északon Oroszországgal (és a Balti tengerrel). Alakja megközelítően szabálytalan négyszög, s csak északon és délen vannak természetes határai. Felszínének közel 90%-a alacsony síkság, amely nyugat felé a német síksághoz csatlakozik, kelet felől pedig az Ural hegységig terjedő Szarmata síksággal szomszédos. A tagoltabb, magasabb területek kivétel nélkül az ország déli harmadában fekszenek.Az ország 49 megyei szintű közigazgatási egységre ún. vajdaságra, illetve nyolc nagyobb régióra oszlik (Nagy-Lengyelország Poznan székhellyel, Pomerania Szczecin, Alsó és Felső Szilézia, Wroclaw és Katowice, Mazovia Varsó, Kis-Lengyelország Krakkó székhellyel, továbbá külön régiót képez a Mazuriai tóvidék és a Balti tenger vidéke.

Lengyelország nagyon sok értéket tartogat a külföldi látogató számára - többet mint azt általában hiszik, változatosabbat mint többségében ismerik. Mindenki megtalálhatja azt a természeti vagy ember alkotta szépséget, azt a különlegességet, mely biztosítja, hogy utazása élményekben gazdag, újdonságot, egyediséget biztosító és felüdülést nyújtó legyen. A távoli és a közelmúlt nagyszerű alkotásaiban gyönyörködhet a látogató. Egyedi hangulatot árasztó városok és városkák, régi várak, csodálatos paloták és kastélyok mutatják a viharos évszázadok harcait és gazdagságát, az ősök alkotókészségét, kifinomult ízlését.

Az egész világon számon tartott turisztikai központok mellett a kulturális és vallási emlékhelyek (Chopin szülőháza, Kopernikusz otthona, Czestochowa-i kolostor, stb.) önmagukban is meghatározó élményt nyújtanak, konkrét utazási, kirándulási célként szolgálhatnak. Lengyelország a korábbi évtizedekhez hasonlóan napjainkban is a művészetek, különösen a kortárs alkotások, esetenként az avangard törekvések kedvelőinek zarándokhelye. Elegendő talán megemlíteni a különböző - így pl. dzsessz - fesztiválokat, az egyedülálló Plakát-múzeumot, a számtalan galériát és kiállítást.

Az igen sokszínű folklórnak és gasztronómiának szintén nagy a vonzereje.
Lengyelország tájai, régiói az év minden szakában maradandó élményt nyújtanak. A települések, a tengerpart dűnéi, Mazuria csodálatos tavai, a délen található vadregényes hegyek télen és nyáron kikapcsolódást, feltöltődést nyújtanak az üdülőknek, nyaralóknak, de az utazóknak és kirándulóknak is.

Lengyelországban az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt helyeznek a környezet védelemére és a természeti értékek megőrzésére. A nemzeti parkok száma már 22 és a maga nemében mindegyik egyedülálló és különleges élményt nyújt. Csak kiragadott példaként: a Fehéroroszországgal határos Bialowieski nemzeti park vadregényes területén közelről láthatók a bölények és a tarpánok.
Az agro- illetve ekoturizmust kedvelők is megtalálhatják lengyel földön mindazokat a specialitásokat, egyedi értékeket, melyekre vágynak.

Lengyelország éghajlata földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb a magyarországinál, változatosabb és változékonyabb. Hat évszakot szokás megkülönböztetni, a nálunk kialakult évszakokon kívül még a tavaszelőt és a télelőt is. Aki nem kimondottan a télisportok kedvéért utazik Lengyelországba, lehetőleg a nyári melegebb hónapokat vagy a kora őszt válassza, a május és a szeptember vége közötti időszakot. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy az időjárás gyorsan megváltozhat, nyáron az őszies, ősz elején a kimondottan nyárias időjárás sem ritka.

Lengyelországban a szálláslehetőségek igen változatosak, így mindenki igényének és pénztárcájának megfelelő, megelégedésére szolgáló szállodát, motelt, panziót, menedékházat, kempinget vagy épp magánszállást találhat. Bár az utóbbi években sokat fejlődött a szálláshelyek minősége, felszereltsége és a kategorizálásuk is megbízhatóbb, előzetes szállásfoglalás vagy beköltözés előtt tanácsos a prospektusok, ajánlatok alapos áttanulmányozása, illetve a közvetlen ellenőrzés.
Lengyelországba leggyakrabban gépkocsival és busszal, vonattal, ritkábban repülővel vagy a tenger felől hajóval érkeznek vendégei. Autópályából ugyan csak néhányat találunk az országban, úthálózata mégis jónak mondható és az utak minősége is elfogadható. Közúton, kényelmes és kulturált gyorsvonatokkal, a nagy távolságok miatt ajánlható belföldi repülőjáratokkal az országon belül könnyen megközelíthetők a legfontosabb idegenforgalmi központok.

A jelenlegi árak, úgy a szállásokat, mint a különböző turisztikai szolgáltatásokat illetően összességében a magyarországihoz hasonlóak. A vezető nyugati valuták zlotyra váltása, a nemzetközi hitelkártyák használata nem okozhat gondot. A közbiztonság Lengyelországban is sokat romlott az utóbbi években, de mindent egybevetve nem mondható rosszabbnak a magyarországinál. Félelemre, különleges felkészülésre nincs ok, ugyanakkor az utazásoknál egyébként is fokozottan szükséges óvatossággal kell közlekedni, kapcsolatokat kialakítani, őrizni az értékeket, különösen az értékes gépkocsikat. (Utóbbival összefüggésben ajánlatos a biztosítás előzetes megkötése és a járműnek a szálláshelyi vagy más őrzött parkolókban való lerakása.)

Látnivalók

Varsó, a főváros, régóta fontos kulturális és ipari központ, a II. Világháborúig Európa legszebb városának mondták. A Visztula két részre tagolja a várost. A nyugati oldalon található a legtöbb nevezetesség, köztük az Óváros. A másik part egy kiséé egyhangúbb, kevesebb érdekességet tartogat a turisták számára. Az Óváros teret csodálatos reneszánsz, barokk és gótikus épületek teszik változatossá. A tér északi felén helyezkedik a Történeti Múzeum, mely a város történelmét, rombolását és újjáépítését mutatja be. A Királyi Palotától a Lazienki Palotáig futó, ún. Király utat templomok, paloták, múzeumok és galériák övezik. Az út közepe táján található a Nemzeti Múzeum, mely régi freskókat és a régi művészetek remekeit tárja a látogatók szeme elé.

A Tátra a Kárpátok legmagasabb hegye. A tél hosszú és hideg és a nyár sem elég meleg ahhoz, hogy a havat teljesen elűzze a csúcsokról. A Tátra lábánál fekszik a Podhale régió tucatnyi kis falujával. Zakopane egy kedves, szórakoztató város, mely igazi turistaparadicsom, ahol a Tátra nyáron hegymászási és túrázási, télen pedig síelési lehetőséget biztosít.

Krakkó közel 500 évig királyi székhely volt. Semmiképpen ne hagyjuk ki az Óváros, a Szent Albert Templom, a Református ferencesek Templom és a Czartoryski Múzeum megtekintését.

A Mazuri-tóvidéken a terület 15% van víz alatt. Leghíresebb tavai a Sniardwy és a Marmy. A tavak köré városok épültek ki az idők folyamán, melyek közül a két legnagyobb Gizycko és Mikolajki.

Oswiecim egy közepes nagyságú, ipari város, Krakkótól 60 km-re. Ismertebb elnevezése Auschwitz, mely a második világháború során náci koncentrációs tábornak adott helyet. A látogatók előtt nyitva áll.

Lengyelország, mint turisztikai célpont
A Magyarországnál megközelítőleg három és félszer nagyobb területű Lengyelország (312 ezer km2) a Kárpátok, a Balti tenger, az Odera és a Nysa, valamint a kanyargós Bug folyó közt terül el. Nyugaton Németországgal, délen Csehországgal, Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával határos, míg északon Oroszországgal (és a Balti tengerrel). Alakja megközelítően szabálytalan négyszög, s csak északon és délen vannak természetes határai. Felszínének közel 90%-a alacsony síkság, amely nyugat felé a német síksághoz csatlakozik, kelet felől pedig az Ural hegységig terjedő Szarmata síksággal szomszédos. A tagoltabb, magasabb területek kivétel nélkül az ország déli harmadában fekszenek.Az ország 49 megyei szintű közigazgatási egységre ún. vajdaságra, illetve nyolc nagyobb régióra oszlik (Nagy-Lengyelország Poznan székhellyel, Pomerania Szczecin, Alsó és Felső Szilézia, Wroclaw és Katowice, Mazovia Varsó, Kis-Lengyelország Krakkó székhellyel, továbbá külön régiót képez a Mazuriai tóvidék és a Balti tenger vidéke.

Lengyelország nagyon sok értéket tartogat a külföldi látogató számára - többet mint azt általában hiszik, változatosabbat mint többségében ismerik. Mindenki megtalálhatja azt a természeti vagy ember alkotta szépséget, azt a különlegességet, mely biztosítja, hogy utazása élményekben gazdag, újdonságot, egyediséget biztosító és felüdülést nyújtó legyen. A távoli és a közelmúlt nagyszerű alkotásaiban gyönyörködhet a látogató. Egyedi hangulatot árasztó városok és városkák, régi várak, csodálatos paloták és kastélyok mutatják a viharos évszázadok harcait és gazdagságát, az ősök alkotókészségét, kifinomult ízlését.

Az egész világon számon tartott turisztikai központok mellett a kulturális és vallási emlékhelyek (Chopin szülőháza, Kopernikusz otthona, Czestochowa-i kolostor, stb.) önmagukban is meghatározó élményt nyújtanak, konkrét utazási, kirándulási célként szolgálhatnak. Lengyelország a korábbi évtizedekhez hasonlóan napjainkban is a művészetek, különösen a kortárs alkotások, esetenként az avangard törekvések kedvelőinek zarándokhelye. Elegendő talán megemlíteni a különböző - így pl. dzsessz - fesztiválokat, az egyedülálló Plakát-múzeumot, a számtalan galériát és kiállítást.

Az igen sokszínű folklórnak és gasztronómiának szintén nagy a vonzereje.
Lengyelország tájai, régiói az év minden szakában maradandó élményt nyújtanak. A települések, a tengerpart dűnéi, Mazuria csodálatos tavai, a délen található vadregényes hegyek télen és nyáron kikapcsolódást, feltöltődést nyújtanak az üdülőknek, nyaralóknak, de az utazóknak és kirándulóknak is.

Lengyelországban az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt helyeznek a környezet védelemére és a természeti értékek megőrzésére. A nemzeti parkok száma már 22 és a maga nemében mindegyik egyedülálló és különleges élményt nyújt. Csak kiragadott példaként: a Fehéroroszországgal határos Bialowieski nemzeti park vadregényes területén közelről láthatók a bölények és a tarpánok.
Az agro- illetve ekoturizmust kedvelők is megtalálhatják lengyel földön mindazokat a specialitásokat, egyedi értékeket, melyekre vágynak.

Lengyelország éghajlata földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb a magyarországinál, változatosabb és változékonyabb. Hat évszakot szokás megkülönböztetni, a nálunk kialakult évszakokon kívül még a tavaszelőt és a télelőt is. Aki nem kimondottan a télisportok kedvéért utazik Lengyelországba, lehetőleg a nyári melegebb hónapokat vagy a kora őszt válassza, a május és a szeptember vége közötti időszakot. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy az időjárás gyorsan megváltozhat, nyáron az őszies, ősz elején a kimondottan nyárias időjárás sem ritka.

Lengyelországban a szálláslehetőségek igen változatosak, így mindenki igényének és pénztárcájának megfelelő, megelégedésére szolgáló szállodát, motelt, panziót, menedékházat, kempinget vagy épp magánszállást találhat. Bár az utóbbi években sokat fejlődött a szálláshelyek minősége, felszereltsége és a kategorizálásuk is megbízhatóbb, előzetes szállásfoglalás vagy beköltözés előtt tanácsos a prospektusok, ajánlatok alapos áttanulmányozása, illetve a közvetlen ellenőrzés.
Lengyelországba leggyakrabban gépkocsival és busszal, vonattal, ritkábban repülővel vagy a tenger felől hajóval érkeznek vendégei. Autópályából ugyan csak néhányat találunk az országban, úthálózata mégis jónak mondható és az utak minősége is elfogadható. Közúton, kényelmes és kulturált gyorsvonatokkal, a nagy távolságok miatt ajánlható belföldi repülőjáratokkal az országon belül könnyen megközelíthetők a legfontosabb idegenforgalmi központok.

A jelenlegi árak, úgy a szállásokat, mint a különböző turisztikai szolgáltatásokat illetően összességében a magyarországihoz hasonlóak. A vezető nyugati valuták zlotyra váltása, a nemzetközi hitelkártyák használata nem okozhat gondot. A közbiztonság Lengyelországban is sokat romlott az utóbbi években, de mindent egybevetve nem mondható rosszabbnak a magyarországinál. Félelemre, különleges felkészülésre nincs ok, ugyanakkor az utazásoknál egyébként is fokozottan szükséges óvatossággal kell közlekedni, kapcsolatokat kialakítani, őrizni az értékeket, különösen az értékes gépkocsikat. (Utóbbival összefüggésben ajánlatos a biztosítás előzetes megkötése és a járműnek a szálláshelyi vagy más őrzött parkolókban való lerakása.)

A Lengyel Tátra legszebb és legismertebb turistaparadicsoma. A város 850 méter magasan fekszik a Tátra hegyeivel körbev A 30 ezer fős városba évente 2.5 millió turista látogat el. Lengyelország legfőbb hegyi illetve téli sport turista központja. A környező lejtőkön számtalan sífelvonó üzemel, valamint turista útvonal található. Európa legszebb tengerszeme a Lengyel Tátrai Nemzeti Park egyik leglátogatottabb helye. A város főutcáját nyugodtan nevezhetjük Zakopane Váci utcájának, ahol számtalan bolt, vendéglátó egység, étterem várja az oda látogató 2.5 millió turistát. A magyarok által közkedvelt hegyi paradicsom Zakopane Miskolctól csak 240 kilométerre fekszik. A város a maga sajátos hangulatával is vonzza az utazókat, amelyben jól megfér egymás mellett a podhalei gurálok autentikus népi kultúrája, a Witkacy színház gazdag repertoárja és Szymanowski errefelé oly gyakran játszott zenéje. És vonzza persze mindazzal, ami ezek között van: a hangulatos kocsmákkal, a sörpincékben tartott koncertekkel, a hegyek látványával vagy a Krupówki - Zakopane főutcáján hömpölygő színes tömeggel.

Zakopane a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa. Lengyelország téli központja, és egyben a határ mindkét oldalának legnagyobb olyan városa, amely közvetlenül szomszédos a Tátra ívével. A város a Zakopanei-barázda (Rów Zakopiański) alján található, délről a mészköves Tátra erdősége, északról a Gubalówka hegyvonulata zárja. Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja - a Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződése - a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A városba három főút, valamint egy vasútvonal vezet. (forrás wikipedia)

Látnivalók

Pozsony Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Ahogy az ember megérkezik a városba, gyönyörű szőlőültetvények, a Kis-Kárpátok vonulata és a Duna kéklő csillogása tárul a szeme elé. Nagyon sok emlékmű és épület tanúskodik a közös szlovák-magyar történelemről valamint sok múzeum idézi fel a monarchia korát. Pozsony legszebb része az Óváros és a Vár. Az Óváros több múzeumnak és palotának ad otthont, ezek közül a leghíresebb a Borászati Múzeum és a Mirbach Palota. A Vár alapjai a korai középkorban épültek, azóta rengeteg alkalommal építették át. Érdemes felmenni a Várba, ugyanis gyönyörű kilátás nyílik innen a városra, valamint megtekinthetjük a Népzenei Múzeum érdekes gyűjteményét is. A Szlovák Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Galériát se hagyjuk ki a városnézésből.

A Magas-Tátra festői csipkéit 30 völgy és 100 jégkori tó teszi még szebbé. A 600 kilométer hosszú, remekül kiépített túraútvonal-hálózat minden völgyet és csúcsot elér. Aki kirándulni szeretne, az augusztusban és szeptemberben jöjjön, aki pedig a síelést kedveli, az novembertől áprilisig hódolhat szenvedélyének.

A Mala Fatra nemzeti park legmagasabb pontja a Velky Krivan. A park szívében található a Vratna, a gyönyörű, erdővel borított völgy, amely kitűnő túrázási útvonalakat, télen pedig csodálatos sípályákat kínál.

Spissky Hrad Szlovákia legnagyobb kastélya, melyet 1209-ben építettek. 1780-ban leégett, így ma már csak romjai láthatóak. Gótikus tornya, kápolnája, román stílusú palotája romjaiban is gyönyörű.

Látnivalók a Garam mentén
A szomszédos Szlovákiában található Garam folyó környéke közel fekszik hazánkhoz, Budapest környékéről néhány órás autózás után kényelmesen elérhető jó minőségű utakon. Ott található Szlovákia egyik legszebb települése, a nagy múltú bányászváros, Selmecbánya (Banská Stiavnica). A környéken a középkorban kezdődött a nagy tisztaságú arany és ezüst bányászata, amely folyamatos fejlôdést és gazdagságot biztosított az ottani lakosoknak. A bányászati technikák fejlesztésének európai központja volt ez a vidék hosszú évszázadokon át. A XVIII században még bányászakadémiát is létesítettek Selmecbányán. A történelmi városközpontot, amely mindmáig megôrizte középkori jellegét, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította néhány évvel ezelőtt. A város környéke is bővelkedik a látnivalókban, érdemes ellátogatni Sveti Anton késôgótikus kastélyába, Garamszentbenedek kolostorába vagy Újbánya (Nova Bana) kolostor-erődjébe. Nyaranta pedig még aranyásó versenyeket is szerveznek a környékbeli patakokban. A régió másik, nem kevésbé gazdag múltú kisvárosa a pénzverdéjérôl híres Körmöcbánya (Kremnica). Nem véletlen, hogy a köztudatban ma is él a körmöci arany kifejezés, ugyanis itt nagy tisztaságban bányászták a nemes fémet, és már Róbert Károly királyunk pénzverdét létesített a településen, amely ma is működik. Évente 400 kilogramm tiszta arany került ki az itteni bányából. Amit valószínűleg kevesebben tudnak, Körmöcbánya közelében található Európa földrajzi közepe. Akinek még ennyi vonzerő sem volna elég, annak javasolható a 46 C fokos gyógyvizes strand. A környék egy másik nevezetes fürdőhelye Szklenófürdő. A Károly Róbert kora óta lakott település idilli környezetben, tűlevelű és lombos erdôk ölelésében fekszik. A földből feltörő gyógyforrások hőmérséklete 37 és 52 C között váltakozik, szulfát, mész és magnézium tartalmuk jelentős. Idegrendszeri és gerincproblémák esetében javasolják a fürdôkúrát az orvosok.

Az Alacsony-Tátra vonulata mintegy 80 km hosszúságban húzódik nyugatról keletre a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot. Hatalmas, kiterjedt gyephavas, az Alacsony-Tátra keleti részének legmagasabb orma, a hegység e részének névadója a Király-hegyi-Tátra. Csúplatója kelet-nyugat irányban megnyújtott. Észak felé Záturňa nevű rövid szárnyvonulatot bocsátja ki, amely meredeken szakad le a Fekete-Vág völgyébe a Teplicska-katlanban.