Lykiai körutazás Rodosz érintésével

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől  Alanyáig  húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger  partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise  (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A Földközi-tenger térségének egyik legkedveltebb üdülőhelye DALAMAN

A TÉRSÉG
Marmaris és Icmeler széles öbleiben a legkülönbözőbb kategóriájú szállodák és klubok színes kínálata várja a vendégeket. A szálláshelyek számtalan lehetőséget kínálnak a vízisportok szerelmeseinek. Tengerpartján homokos és kavicsos strandszakaszok váltakoznak, a környező hegyeket és dombokat zöldellő pínea erdők borítják.

NYARALÓHELYEK
SARIGERME
Finomhomokos strandjával az ország legszebb fürdőhelyei közé tartozik. Hatalmas pínea erdői a térség természetvédelmi területéhez tartoznak. Érdemes egy-egy kirándulás keretében Marmarisba, Fethiyébe, Kaunosba ellátogatni, de a régió sok más látnivalót is kínál.
Transzferidő: kb. 30 perc.

MARMARIS
Marmaris feltörekvő üdülőközpont, amely bazárokkal, kikötői sétánnyal, üzletekkel és szórakozási lehetőségekkel gondoskodik a turisták szórakoztatásáról. A napozás mellett számos fakultatív kirándulással próbáljuk meg felejthetetlenebbé varázsolni, mint pl. a városlátogatás Ephesosba, Pammukáléba, Muglába és Fethiyébe.
Transzferidő: kb. 1 óra 30 perc.

ICMELER
Icmeler Marmaris kis nyüzsgő elővárosa. A lapos homokos/kavicsos tengerpart korlátlan fürdőzési-, ill. változatos vízisport-lehetőségekkel szolgál a vendégek számára. Hangulatos éttermek, bárok, diszkók és vásárlási lehetőségek színesítik az üdülőhely kínálati palettáját. A strand melletti sétány kiadós sétákra hívogat, amely mintegy 9 km-re fekvő Marmaris centrumában található gyönyörű jachtkikötőig vezet.
Transzferidő: kb. 1 óra 30 perc.

FETHIYE
A varázslatos szép régió erről a kis településről kapta a nevét. Itt található Ölü Deniz strandja, amely a Törökországot ábrázoló fotók legkedveltebb témája. Túlnyomórészt homokos strandokkal rendelkezik. Ajánlott kirándulási uticélok: Xhantos, Letoon és a környező falvak.
Transzferidő: kb. 1 óra 15 perc.

ÖLÜ DENIZ
Egy természetvédelmi terület közepén található álomszép öböl, hosszú széles strandszakaszokkal és kristálytiszta tengerrel. Belcekiz hangulatos éttermekkel és nemzetközi hangulatú bárokkal várja a látogatókat. Különösen szép látványt nyújt nyáron a part menti sétányon sorakozó számtalan szabadtéri bár. Kirándulásokkal eljuthatunk a környék történelmi helyeire, mint pl. Kaunos sziklasírjaihoz. Fethiye idilli kikötője is megér egy látogatást.
Transzferidő: kb. 1 óra 30 perc.

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A Földközi-tenger térségének egyik legkedveltebb üdülőhelye DALAMAN

A TÉRSÉG
Marmaris és Icmeler széles öbleiben a legkülönbözőbb kategóriájú szállodák és klubok színes kínálata várja a vendégeket. A szálláshelyek számtalan lehetőséget kínálnak a vízisportok szerelmeseinek. Tengerpartján homokos és kavicsos strandszakaszok váltakoznak, a környező hegyeket és dombokat zöldellő pínea erdők borítják.

NYARALÓHELYEK
SARIGERME
Finomhomokos strandjával az ország legszebb fürdőhelyei közé tartozik. Hatalmas pínea erdői a térség természetvédelmi területéhez tartoznak. Érdemes egy-egy kirándulás keretében Marmarisba, Fethiyébe, Kaunosba ellátogatni, de a régió sok más látnivalót is kínál.
Transzferidő: kb. 30 perc.

MARMARIS
Marmaris feltörekvő üdülőközpont, amely bazárokkal, kikötői sétánnyal, üzletekkel és szórakozási lehetőségekkel gondoskodik a turisták szórakoztatásáról. A napozás mellett számos fakultatív kirándulással próbáljuk meg felejthetetlenebbé varázsolni, mint pl. a városlátogatás Ephesosba, Pammukáléba, Muglába és Fethiyébe.
Transzferidő: kb. 1 óra 30 perc.

ICMELER
Icmeler Marmaris kis nyüzsgő elővárosa. A lapos homokos/kavicsos tengerpart korlátlan fürdőzési-, ill. változatos vízisport-lehetőségekkel szolgál a vendégek számára. Hangulatos éttermek, bárok, diszkók és vásárlási lehetőségek színesítik az üdülőhely kínálati palettáját. A strand melletti sétány kiadós sétákra hívogat, amely mintegy 9 km-re fekvő Marmaris centrumában található gyönyörű jachtkikötőig vezet.
Transzferidő: kb. 1 óra 30 perc.

FETHIYE
A varázslatos szép régió erről a kis településről kapta a nevét. Itt található Ölü Deniz strandja, amely a Törökországot ábrázoló fotók legkedveltebb témája. Túlnyomórészt homokos strandokkal rendelkezik. Ajánlott kirándulási uticélok: Xhantos, Letoon és a környező falvak.
Transzferidő: kb. 1 óra 15 perc.

ÖLÜ DENIZ
Egy természetvédelmi terület közepén található álomszép öböl, hosszú széles strandszakaszokkal és kristálytiszta tengerrel. Belcekiz hangulatos éttermekkel és nemzetközi hangulatú bárokkal várja a látogatókat. Különösen szép látványt nyújt nyáron a part menti sétányon sorakozó számtalan szabadtéri bár. Kirándulásokkal eljuthatunk a környék történelmi helyeire, mint pl. Kaunos sziklasírjaihoz. Fethiye idilli kikötője is megér egy látogatást.
Transzferidő: kb. 1 óra 30 perc.

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől  Alanyáig  húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger  partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise  (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Látnivalók:

Athén
Az ország fővárosa. Érdekes múltjának köszönhetően Athén Rómával és Jeruzsálemmel vetekszik. Különös egyvelege keletnek és nyugatnak, az első és a harmadik világnak. Rekedt utcai árusaival, színes piacaival a török bazárra emlékeztet. Az Akropolisz csodás Parthenónjával, mint vigyázó őr magasodik a város fölé, s annak szinte bármely pontjáról látható. Épületei valaha páratlan színeivel, arany díszítéseivel, márvány szobraival kápráztatta el látogatóit. Ma, romjaiban még mindig páratlan látványosság. A Parthenón a szűzies Athéné temploma. Mellette találjuk az Erektheiont, ahol Erektheiusz király sírja található. Oldalán hat nőalak szobra helyettesíti az oszlopokat. A dionüsszosz Színház az Akropolisz déli lejtőjén épült. A domb északkeleti oldalán találjuk a kis falut, amely neve Plaka. Keskeny, labirintus szerű utcácskái kellemes, barátságos hangulatot árasztanak. Agora volt az ókori Athén társadalmi központja. A Nemzeti Régészeti Múzeumban Mükénéből származó csodás tárgyakat, s az ország különböző tájairől, szigeteiről idekerült leleteket láthatunk. Plakában nem nehéz olcsó szállást találni, de a főszezonban (július, augusztus) mindenképp előre kell lefoglalnunk szobánkat.

Peloponnészosz
A görög szárazföld legdélibb része. A félsziget keleti részén található Epidaurosz, Korinthosz, és Mükéné, mind könnyen megközelíthető Nafplionból. A bizánci Misztrasz a Taigetosz oldalába épült. Délebbre találjuk Manit, amely érintetlen tájaival kitűnő helyszíne lehet egy kirándulásnak. Ellátogathatunk Olümpiába, ahol megtekinthetjük Zeusz templomának romjait.

Meteora-kolostorok
Thesszália északnyugati részén 300 méteres sziklák emelkednek, tetejükön kolostorok állnak. Különleges látvány, a látogató fel nem foghatja, hogyan tudták a sziklák csúcsira felépíteni ezeket az épületeket.

Kikládok-szigetcsoport
A szigetek legtöbbje már frekventált turista célpont: Mikonosz, Szantorini, Párosz, Iosz, míg néhány kevésbé zsúfolt: Androsz, Kea, Kithnosz, Szefirosz és Szifnosz. Mikonosz a legzsúfoltabb és legdrágább sziget. Festők, nudisták, millomosok, újgazdagok, prominens személyiségek, mind megtalálhatók a szigeten. Szantorini furcsa, megkapó és gyönyörű. Alakját a közel 3500 évvel ezelőtti vulkánkitörésnek köszönheti. Ha nem kívánunk a turisták tömegének tagjaivá válni, menjünk inkább Szikinoszra, Anafira, vagy Naxoszba.

Kréta
Görögország legnagyobb szigete, s az országba látogatók egynegyedét látja vendégül. Ennek ellenére lehet nyugodtabb partszakaszokat és településeket találni. A mínoszi kultúra központja volt, így ennek a kornak számtalan emlékét találjuk itt. A Knosszoszi Palota Kréta legnagyobb városától, Irakliontól mindössze 5 kilométerre található. Ganiában, Rethimnonban csodálatos velencei épületeket találunk. Élvezetes túralehetőségeket rejt magában a sziget, amelyek révén megismerhetjük a természeti és a kultúrális értékeket. A déli part éghajlatának köszönhetően, áprilistól novemberig fürödhetünk a tengerben.

Dodekanészosz-szigetek
Rodoszt kivéve a kultúrtörténetileg Görögországhoz, geológiailag az anatóliai szárazföldhöz tartozó szigetek vízben szegények és többnyire kopárak. Legjelentősebb szigetek: Kósz, Lipszi, Szimi, Patmosz, Tilosz, Kasztellorizon, Kasszosz.

Jón-szigetek
Hét fő szigete: Korfu, Paxi, Kefallónia, Zakünthosz, Ithaki, Lefkada és Kithira.
Itt sok emlék található, amely az olasz kultúra jellegzetességeit mutatja.
A legszebb szigetnek sokan Korfut tartják, ami nem alaptalan, hiszen déli részének lankás zöld dombjai, északi részének sziklás meredélyei lenyűgöző látványt nyújtanak.

Északkeleti Égei-szigetek
Nagyobb szigetek: Szamosz, Chíosz, Ikara, Leszbosz, Límnosz, Szamothráki, és Thászosz. Hatalmas távolságra vannak egymástól, nem könnyű rövid idő alatt több szigetet is bejárni. Minden szigetnek sajátos arculata van. Számosz, Pithagorasz születési helye, hegyvidékes, nedves, erdős terület. A tojás alakú Szamothrákin találjuk az Égei-tengei szigetek legmagasabb hegyét, az 1700m körüli Fengári-hegyet.

Szporádok
Az ókorban kapták ezt a nevet azok a szigetek, amelyek a Kükládok körül szétszórtan helyezkednek el (a név jelentése: szétszórt). Ma megkülönböztetjük egymástól az Északi- Szporádokat és a Déli-Szporádokat. Fontosabb északi szigetek: Szkopelosz, Alonnisszosz és Szkirosz, déliek: Patmosz, Lipszi, Lerosz, Kalimnosz, Kósz, Niszirosz, Tilosz, Halki, Szimi, Furni és Ikara. Drága, zsúfolt helyek ezek. Néhány szigeten a pezsgő éjszakai életen kívül nincs is más különlegesség.

Szaróni-szigetek
A Szaróni-öbölben található szigeteket nevezik így. Szalamisz, Ejina, Anjisztrion, Poroszt, valamint még számtalan kisebb sziget és sziklazátony tartozik ide. Legnagyobb sziget Szalamisz, amelynek partja igen tagolt.

GÖRÖG SZIGETEK
Magyar Köztársaság Nagykövetsége: 15452 Athén, 16 Kalvou Str. P. Psychico
Tel.: 00-30-16714889

Hivatalos nyelv: görög

Árak: Ne görög szárazföldi árakat várjanak a szigetek minden esetben drágábbak.

Vallás: görögkeleti

Időjárás: a nyár a szigeteken már április végén beköszönt, de a meleg még június közepéig mérsékelt.(23-28C-ra számíthatunk) A július, augusztus forró, száraz évszak ( 35-40C) csak rövid záporok fordulhatnak elő. Szeptembertől a szezonzárásig október végéig tart az egyik legkellemesebb évszak, amikor enyhül a meleg, előfordulnak esők, de a tenger végig fürdésre alkalmas.

Beutazási szabályok: a visszaindulástól számított 3 hónapig érvényes útlevél szükséges, vízum nem szükséges ha az ott-tartózkodás nem haladja meg a 3 hónapot. Mivel Görögország az EU tagja, így belépéskor számítógépes ellenőrzésre kell számítani. Bármilyen Schengen-i országban elkövetett szabálysértés a belépést kizárja.


Telefon: Magyarországot hívni 00-36+hívószám. Görögországot hívni 00-30+hívószám
Feszültség: 220V

Egészségügyi tanács: csapvíz fogyasztása nem ajánlott. Palackozott vizet élelmiszerboltok árulnak.

Egyéb: használat után kérik, hogy a WC papírt a WC mellett elhelyezett szemetes kosárba dobják, mert dugulásveszély van. Ez szinte minden szálláshelyre vonatkozik.

Üzletek, bankok nyitva tartása: A szieszta idő alatt az üzletek zárva tartanak. (14.00-17.00) Sok helyen (ld. Korfu) hétfő, szerda, szombat délután sem nyitnak ki.
A bankok hétköznap 8.00-14.00 tartanak nyitva.
Múzeumok: szünnap általában kedd (elvétve hétfő).
Strandok: nyilvánosak (kivéve néhány szálloda saját strandját). Napernyő, napágy bérelhető.

Autókölcsönzés: minimum korhatár 23 év, minimum 1 éves jogosítvány, útlevél szükséges
A kölcsönzési díj előre fizetendő az üzemanyag költség a bérlőt terheli. Általában kauciót kérnek, amit viszszakapnak. Egy- illetve kétnapos bérlés esetén a kilométerfutást limitálják, naponta 100-100 km. Amennyiben átlépik km-enként, kategóriánként +felárat kell fizetni. Három napi vagy annál hosszabb bérlés esetén ez a korlátozás megszűnik.
Kérjük, mielőtt autót vagy motort bérelnek győződjenek meg arról, hogy a bérleti díj tartalmaz e biztosítást. Csak biztosított gépjárművet béreljenek. Kérjék idegenvezetőink segítségét a helyszínen.

Motorkölcsönzés: korhatár 16 év. Jogosítvány szükséges!

Szálláshelyek:

Apartmanok: Standard színvonalú apartmanok helyiségei a legtöbb esetben kis méretűek, egyszerűen berendezettek. A konyhában a főzéshez szükséges edények biztosítottak, de célszerű kiegészítőkről gondoskodni (mosogatószer, konyharuha stb.) Előfordulhat, hogy a konyhában csak hidegvíz van bevezetve. A pótágy kinyitható campingágyat jelent, díja ezért kedvezőbb. Egyágyas elhelyezés nincs az apartmanokban, a részvételi díjat annyi személyre kell fizetni, amennyi az apartman minimális befogadóképessége. A fürdőszobák zuhanyzósak. Takarítás apartmantól függően heti 2-3 alkalom. Törülközőt biztosítanak, ezt heti 1 alkalommal cserélik. Turnusváltás napján az apartmanokat 10.00-óráig kell elhagyni, indulásig a csomagok biztonságos elhelyezéséről az idegenvezetőtől kapnak felvilágosítást.

Szállodák: A kategóriába sorolás a helyi besorolásnak megfelelő, bár tudni kell, hogy sok esetben az európai azonos besorolásnál gyengébb kategóriát jelent. Minibár ritka, ezt külön mindig feltüntettük az adott szállodánál. A szobákat érkezés napján általában 14.00 óra után vehetik át, hazautazáskor azokat 10.00 óráig kell elhagyni.

Fontos: Bár hosszú évek óta az idegenforgalom az egyik fő nemzetgazdasági húzóágazat, mégis az ideérkező turistának számolnia kell némi kellemetlenséggel. Balkáni országról lévén szó, semmiképpen ne várjanak nyugat európai színvonalat. Lassú ügyintézés, pontatlanság itt megszokott fogalmak. Sok estben a szigetek rendezetlennek tűnnek, a településeken sokszor nincs járda, a központi fekvésű szálláshelyek esténként zajosak a nyüzsgő éjszakai élet miatt. Amennyiben csendesebb a pihenéshez kiváló és a településtől távolabbi szálláshelyet választanak az esti programokhoz, bevásárláshoz sétára lesz szükség vagy kényelmük érdekében tanácsos motor vagy gépkocsit bérelni.
Szúnyogriasztóval készüljenek, egyes időszakokban rengeteg a szúnyog a szigeteken.

Idegenvezető: Utasainkat az iroda telepített idegenvezetője várja a reptéren, aki meghatározott időpontokban fogadóórákat tart.

Fakultatív programok: A programlehetőségekkel nyaralásukat szeretnénk színesíteni, ezekre a helyszínen az idegenvezetőnél jelentkezhetnek. Fizetni valutában illetve Drachmában lehet ezekre. (12 éves korig 50% minden program) Mivel ezen programokat minden esetben helyi partnerirodánk szervezi az esetlegesen felmerült problémákat a helyszínen idegenvezetőnk segítségével orvosolják. A programok létszám függőek, a részletekről felvilágosítást a helyszínen kapnak.

Pénz és költségek:
Olcsó étkezés: 4-8 EUR
Éttermi étkezés: 10-20 EUR

Már nem kifejezetten olcsó hely. A minimális napi költség 20 EUR , amely azt jelenti, hogy stoppal jutunk el egyik helyről a másikra, ifjúsági szálláson vagy kempingben alszunk, nem megyünk bárba és csak néha-néha eszünk étteremben. Szánjunk legalább 35 EUR -t egy napra, ha saját szobát akarunk, és néhányszor étteremben étkezünk, s részt veszünk egy-egy városnézésen, illetve kiránduláson is. Ha igazi nyaralást szeretnénk inkább napi 45 EUR -ra van szükségünk.

A bankok minden valutanemet váltanak, akár készpénzről, akár csekkről, bár készpénz esetén kisebb a kezelési költség. A hitelkártyát csak a nagyobb és drágább intézmények fogadják el. A legtöbb bank rendelkezik automatával, amelyek a Maestro és a Cirrus rendszeren keresztül egyenlítik ki tartozásainkat.
Az éttermekben felszámolják a felszolgálás díját, mégis szokás hagyni valamennyi borravalót ezen felül (elegendő csupán felfelé kerekíteni a számlát). A taxi esetében hasonló a helyzet, egy kis összeget illik még adni. Az alkudozás nem annyira elterjedt, mint a távol-keleten. A szállodai szobaárból viszont mindig érdemes alkudni.

Mikor utazzunk:
A tavasz és az ősz a legalkalmasabb időszak az utazásra. A tél kissé unalmas lehet, viszont Húsvét és június között tökéletesek a körülmények, az idő csodaszép, de nem túl forró, a partok és a látnivalók nem túl zsúfoltak, a közlekedés zökkenőmentes. A szállás pedig még olcsóbb ekkor. Majd augusztus végétől november végéig ismét ideálisak a feltételek.

Aktív pihenés:
Hegyvidékes tájai tökéletesek a hegyi túrákhoz. A tájat csapások, kitaposott ösvények szelik keresztül-kasul, s a falvakat bizánci kövezett ösvények kötik össze.
A szörfözés kedvelői is bőven találnak maguknak a sportjukhoz megfelelő körülményeket. Habár a palack nélküli merülgetés, pipás természetfigyelés lehetőségei tágak, a palackos búvárkodás tiltott.
Európa egyik legolcsóbb síelésre alkalmas helye. Megközelítőleg 20 kiépült síüdülője van.

Rodosz a rózsák szigete, a lovagok városa és még egyéb jellemzőkkel szokták jellemezni ezt a 3 földrész által körül ölelt kis gyöngyszemet. Fauna és flórája gazdag nem kietlen. Olajfák és citrusfélék, szőlő és füge gazdagítja. Járt már Lindoson? Megakarja ismerni az Antony Quinn öblöt? Esetleg szeretne egyet bulizni Faliraki utcáin? Vagy Rodosz városában megtalálta már a bárok utcáját? Ismerje meg a szigetet!