+36 26 560 043
Utazás módja
Ország
Dátum
Utazás módja
Térség
Hajótársaság
Hajó
Dátum
Rugalmasság
Utazás időtartama
Ár (tól-ig)

Dél-Korea és Japán - csoportos nagykörút

1890000.00 Ft/fő

Dél Korea, Körutazás Dél-Koreában

Szállás típus: Hotel ***
Ellátás: Reggeli
Utazás módja: Repülővel
Időtartam: 13 éj
Típus: Körutazás, Városlátogatás
Indulás:
Ismerje meg e két csodálatos ország: Dél-Korea és Japán legszebb látnivalóit kéthetes körutazásunk során 
Szeretne két legyet ütni egy csapással? Szeptember végén induló, kicsit több, mint kéthetes körutazásunk alkalmával egyszerre ismerheti meg a Távol-Kelet két gyöngyszemének, Dél-Koreának és Japánnak a legnépszerűbb látnivalóit. Bár első ránézésre e két ország hasonlónak tűnhet, biztosíthatjuk, ha velünk tart, az utazás végére kirajzolódnak majd a legkisebb különbségek is, és az itt szerzett élmények hatására mindkét világba visszavágyik majd!

Tervezett időpont: 2024. szept. 30. - okt. 15.
Időtartam: 16 nap / 13 éjszaka

 
Program:
 

1. nap   Budapest - Szöul  
Elutazás Budapestről a délutáni órákban az Emirates légitársaság járataival, dubai átszállással Szöulba, magyar nyelvű csoportkísérő társaságában.

 2. nap   Szöul  
A késő délutáni órákban érkezünk meg Szöul Incshon repülőterére, ahonnan busszal jutunk be a városba. Elfoglaljuk a belvárosban található szállodai szobánkat.

Szállás Szöulban.

 3. nap   Szöul  
A szállodában elfogyasztott reggelit követően buszos városnézésre indulunk Szöulban. Először Szöul öt palotája közül a legnagyobbat, a Gyeongbokgung palotát látogatjuk meg, melynek nevének jelentése „A mennyek által megáldott”. Itt megnézzük a királyi őrségváltást, majd meglátogatjuk a Nemzeti Múzeumot, ahol megismerkedünk ennek a csodálatos országnak a történelmével, ezután pedig egy sétára indulunk a Bukchon Hanok városrész hagyományos épületi között. A program végén pedig a város közepén magasodó N Seoul Tower kilátójából csodáljuk meg az elénk táruló lélegzetelállító panorámát.

Szállás Szöulban.

 4. nap   DMZ  
Reggeli után egész napos buszos kirándulásra indulunk az Észak-Koreai határ mentén húzódó, katonailag rendkívül szigorúan ellenőrzött Demilitarizált Övezetbe (DMZ), ahol a koreai háborúval foglakozó emlékhelyeket látogatunk meg.

Utunk során megnézzük az Imjingak Parkot és a Szabadság hídját, majd ellátogatunk Oduszan kilátójába, ahonnan Észak-Koreába is át lehet látni. Elfogyasztunk egy közös ebédet egy helyi étteremben, majd megnézzük a több, mint 1,5 km hosszú, „Hármas számú alagutat”, melyet az északi katonák ástak, hogy észrevétlenül juthassanak át Dél-Koreába. A program végeztével busszal jutunk vissza Szöulba.

Szállás Szöulban.

 5. nap   Szöul - Szuvon - Szöul    
Reggeli után busszal utazunk Szuvonba, ahol először a 18. század végén épült Hwaseong erőd máig fennmaradt falain sétálunk egyet. Az erőd része a Haenggung palota is, mely szintén világörökségi helyszín, és a háborús időkben a királyi család rendszeres tartózkodási helye volt. Innen Dél-Korea legnagyobb skanzenjébe, a Minsok Village-be látogatunk. Az „élő múzeumban” korhű épületek közt sétálgatunk, melynek során betekintést nyerünk az elmúlt évszázadok Koreájának életébe is. Ezt követően busszal megyünk tovább a Gangnam városrészbe, ahol a Bongeunsa buddhista templomot nézzük meg. Este pedig kipróbálunk egy híres koreai BBQ vacsorát. 

Szállás Szöulban.

 6. nap   Szöul - Gyeongju - Busan  
A reggelit követően metróval utazunk a szöuli pályaudvarra, majd Korea szuperexpresszével, a KTX-el száguldunk tovább Gyeongju városa felé.

Az egykori Silla királyság fővárosában elsőként a 600-as évek óta álló Cheomseongdae csillagvizsgálót nézzük meg, mely a legrégebb óta fennmaradt ilyen épület Ázsiában. Ezután sétálunk egyet az azt övező parkban, ahol a részben felújított Donggung Palota romjai és a mellette elterülő Wolji-tó is található. Ezt követően útba ejtjük a koreai buddhista művészet egyik mesterműveként számontartott Bulguksa templomot, és a közeli Seokguram barlangban található híres Buddha szobrot, ahonnan végül privát busszal utazunk tovább következő úticélunkhoz, Busan városába.

Szállás Busanban.

 7. nap   Busan  
A szállodában elfogyasztott reggeli után egész napos városnézésre indulunk Busanban. 

Először privát busszal utazunk a várostól északra fekvő, közvetlenül a tengerparti sziklákra épült Haedong Yongungsa templomot látogatjuk meg, majd az ország legfelkapottabb tengerpartján, a sztárok által is gyakran látogatott Haeundae Beach-en és környékén töltjük a délelőtt hátralévő részét. Itt található az elsősorban városi parkként funkcionáló Dongbaekseom félsziget is, melyet a rajta virágzó kaméliákról neveztek el. Délután az évente megrendezett Busan-i Nemzetközi Filmfesztiválokról elnevezett BIFF térre látogatunk el, majd innen a közeli Jalgachi halpiac és a Gukje hagyományos piac végeláthatatlan sorait járjuk be, mely Busan egyik legrégebbi piaca. 

Szállás Busanban.

 8. nap   Busan - Fukuoka  
A reggelit követően délelőtt privát busszal indulunk útnak és elsőnek meglátogatjuk az 1913-ban mesterségesen kialakított, népszerű busani tengerpartot a Songdo-t, majd következő állomásunk a domboldalon sorakozó színes épületeivel elbűvölő látványt nyújtó Gamcheon kultúrfalu lesz. Innen délután a busani kompkikötőbe megyünk, ahol búcsút intünk Dél-Koreának és komppal utazunk át a szomszédos Japánba, Fukuoka városába. A körülbelül 3 órás hajóút után érkezés a kora esti órákban. 

Szállás Fukuokában. 

 9. nap  Fukuoka - Hirosima - Oszaka   
Reggeli után rögtön alkalmunk nyílik kipróbálni a híres japán szuperexpresszt, a sinkanszent, mellyel először Hirosimába érkezünk meg, a városba, melynek nevének hallatán mindenkinek az 1945. augusztus 6-i atombomba támadás jut eszébe. Gyalogos városnézésünk során először ennek a tragikus eseménynek az emlékeit járjuk végig. Meglátogatjuk a Béke Emlékparkot, a robbanás után egyedüliként megmaradt épületet, a Hirosima Dómot, valamint a tragédiáról készül felvételek és tárgyi emlékek gyűjteményét, a Béke Emlékmúzeumban. 

Ezt követően délután komppal megyünk át a közeli Miyajima szigetére, melyet más néven Szentély-szigetként is emlegetnek és az ország károm legszebb helyeinek egyikeként tartanak számon. Itt található Japán egyik talán legtöbbet fényképezett látványossága, a híres Itsukushima szentély úszó torii kapuja. 

Ezt követően visszatérünk a Hirosimai vasútállomásra és sinkanszennel utazunk tovább az ország egyik legfontosabb városába, Oszakába. A késő esti érkezés után elfoglaljuk szállodai szobáinkat.   

Szállás Oszakában. 

 10. nap   Oszaka - Kiotó - Oszaka  
A reggeli után busszal indulunk Oszakából a japán kulturális főváros, Kiotó felfedezésére.

Érkezés után elsőnek a „Tiszta víz” Templomát (Kiyomizudera) látogatjuk meg, melynek verandájáról páratlan kilátás nyílik a környékre. Innen az ősi császárváros legszebb látnivalójaként számontartott Aranytemplomhoz megyünk, majd a csodálatos kőkertjéről híres Ryoan-ji templomba látogatunk el. Végezetül városnézésünket a fülemüle hangját utánzó padlójáról híres Nijo kastély meglátogatásával zárjuk.

Szállás Oszakában.

 11. nap   Oszaka - Nara - Uji - Oszaka  
Reggeli után ismét busszal indulunk a környékbeli nevezetességek felfedezésére.

Először utunkat Japán első igazi fővárosa, Nara felé vesszük, ahol első állomásunk a Kasuga Taisha szentély lesz, ahonnan a Nara Parkon keresztül jutunk tovább a Todai-ji templomhoz, melynek hatalmas Buddha-szobra a város egyik fontos jelképe. Sétánk közben lehetőségünk nyílik akár közelebbi ismeretséget is kötni a parkban élő számos japán szarvassal, akik a látogatók között szabadon bóklásznak.

Következő állomásunk Uji városában a Byodo-in templom, mely a korai buddhista építészet egyik ékes példája.

Oszakába visszatérve közös vacsorára indulunk, melynek során, a térségre jellemző specialitásokat kóstolhatunk meg, mint az okonomiyaki vagy teppanyaki menük.

Szállás Oszakában.

 12. nap   Oszaka - Tokió  
A szállodában elfogyasztott reggeli után szuperexpressz vonattal utazunk tovább Tokióba, ahová dél körül érkezünk meg. 

Ezt követően buszos városnézésre indulunk, buszunkból alkalmunk lesz vetni egy pillantást a császári kertekre, ahol a jelenlegi császári család rezidenciája is található, majd ezt követően az egykoron híres szórakozó negyednek számító Asakusába látogatunk el. Itt megnézzük a Senso-ji templomot, majd kedvünkre válogathatunk a Nakamise bevásárlóutca kínálatából. 

Szállás Tokióban. 

 13. nap   Tokió  
Reggeli után egy egész napos városnézés során kipróbáljuk Tokió elsőre bonyolultnak tűnő, de meglepően jól szervezett tömegközlekedését.

Ellátogatunk a TV-ből és a filmvászonról jól ismert kereszteződéshez Shibuyában, majd a szomszédos Harajuku negyed Takeshita utcáján teszünk egy sétát, ahol kissé extrémnek mondható divatboltokat, és egyéb fiatalos üzleteket találunk. Megnézzük az egykori császár és császárné emlékére építtetett Meiji-szentélyt, majd tovább megyünk a Tokió üzleti és politikai központjának számító Shinjuku városrészbe.

Szállás Tokióban.

 14. nap   Tokió  
Reggeli után újabb tömegközlekedéses városnézésre indulunk, melynek során ellátogatunk a Tokiói-öbölben mesterségesen kialakított Odaiba szigetére, ahonnan egy másik perspektívából tekinthetünk a városra. Majd Tokió legfelkapottabb elit bevásárló negyedébe, a Ginzába megyünk tovább. Itt néhány háztömbnyi területen szinte a világ valamennyi nagy divattervezőjének üzlete megtalálható. A nap zárásaként Akihabara városrész utcáit fedezzük fel, amiknek főszereplői a modern kütyük és az anime-manga termékek. 

Szállás Tokióban.

 15. nap   Tokió - Dubai  
A szállodában elfogyasztott reggelit követően a mai napon az esti reptérre való indulásig lehetőség nyílik a város egyénileg történő felfedezésére. A kora esti órákban busszal indulunk a tokiói repülőtérre, ahonnan Dubaion keresztül térünk vissza Budapestre.
 

16. nap  Dubai - Budapest  
Érkezés Budapestre a reggeli órákban.

Magyar nyelvű idegenvezetés a fenti programok során áll rendelkezésre, a szabadidő egyéni eltöltéséhez idegenvezetőt nem tudunk biztosítani!

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

 

 

Szállás:
  • Szöul (4 éj): Sotetsu Hotels The Splaisir Myeongdong, Seoul
  • Busan (2 éj): Crown Harbor Hotel, Busan
  • Fukuoka (1 éj):  Mitsui Garden Nakasu, Fukuoka
  • Oszaka (3 éj): Resol Trinity, Osaka
  • Tokió (3 éj): Hotel Monterey Ginza , Tokyo
 
Irodánk a szállodák változtatásának jogát fenntartja.
Találatok - /

Indulás

Időtartam

Szobatípus

Ár

 

 

2024-09-30 13 éj

1890000.00 Ft/fő

Ajánlatkérés
Adat / lap
/

 

Részvételi díj:

    Ár személyenként, egyágyas szobában.  2.040.000 Ft    1.990.000 Ft
    Ár személyenként, kétágyas szobában.  1.890.000 Ft     1.840.000 Ft
    Ár személyenként, háromágyas szobában.  1.840.000 Ft    1.790.000 Ft
Az árak a szoba teljes kihasználtságára vonatkoznak.

A feltüntetett kedvezmények 29 febr. 2024-ig érvényesek.

 

A részvételi díj tartalmazza:

  • Repülőjegyet Budapest – Szöul és Tokió – Budapest útvonalon 
  • Repülőtéri illetékeket 
  • Kompjegyet Busan – Fukuoka útvonalon 
  • Vonatjegyeket a programban említett útvonalakra 
  • 13 éjszaka szállást középkategóriájú szállodákban, kétágyas, standard szobákban 
  • Reggelit minden nap 
  • 1 ebédet és 1 vacsorát Dél-Koreában, valamint 1 vacsorát Japánban 
  • Transzfereket a városnézések során (privát busszal, illetve tömegközlekedéssel a program szerint) 
  • Magyar nyelvű csoportkísérőt a program időtartama alatt 
  • Városnézést és kirándulást Szöulban, Suwonban, a DMZ-ben, Gyeongjuban, Busanban, Oszakában, Kiotóban, Narában, Ujiban és Tokióban 
  • Kikötői illetéket (Busanban) 
  • A belépőket a programok során 

A részvételi díj nem tartalmazza:

  • A programban nem szereplő étkezéseket
  • Egyágyas felárat (150.000 Ft /fő, társítás kérhető!)
  • Sztornó biztosítást
  • Baleset-, betegség-, és poggyászbiztosítást

A program minimum 15 fő jelentkezés esetén indul!   

A szabad helyekről munkatársaink adnak tájékoztatást! Kérje ajánlatunkat!

 

Érintett desztinációk:

Dél Korea

Környezet, éghajlat:

Dél-Korea északon (micsoda meglepetés) Észak-Koreával határos, míg tengeri határai a Japán-tengeren Kínával és Japánnal közösek. A félszigetet ketté osztó határ a 38 szélességi fok mentén húzódik. Az ország területét, mely kicsivel nagyobb, mint Portugália többnyire hegyek borítják, melyek közül a legmagasabb a keleti parton magasodó Hallasan.

Az éghajlata négy jól elkülöníthető évszakra bontható: a nyár, vagyis a monszun június-júliusra, a kimondottan hideg tél pedig november-márciusra esik. A déli parton található Cheju-do az ország legmelegebb és legesősebb helye.

Látnivalók

Szöul egyszerre modern megapolis és ősi város. A várost a koreai háború után teljesen újjá kellett építeni, 12 sávos autópályák és felhőkarcolók uralják. Azonban elrejtve rengeteg ősi templom, paloták és pagodák rejtőznek városszerte. A Han-gang-folyó vágja ketté a várost, mely három legfontosabb kerülete: Chung-gu a központi negyed, Chongo-gu az olcsóbb szállások helye és It'aewon-dong, ahol a legtöbb bolt, bár és szórakoztató létesítmény van.

Szöul méltán palotáiról a leghíresebb, a Kyongbokkung palota a legismertebb, melyet a Yi dinasztia idején épült. Habár a palota 500 épületéből a japánok szinte mindet megsemmisítették később mindet rekonstruálták, majd ez történt a koreai háború után is. A palota valójában több épület együttese, a közülük az egyik pagoda és egy két emeletes trónterem emelkedik ki látvány szempontjából. A palota területén található Népi Múzeum azt mutatja be, hogyan éltek az egyszerű koreaiak az idők folyamán. Egy másik kiemelkedő palota a Ch'anggyonggung, mely 1014-ben épült. Hajdanán az uralkodó nyári palotája volt, majd a japánok lerombolták. Mindazonáltal épp elég látnivaló maradt itt a Koryo dinasztia korából köztük csillagászati műszerek, egy botanikus kert és több kőhíd. Egy gyaloghídon átkelve a palota túloldalára eljutunk a Chongmyo kriptához, ahol mind a 27 Yi dinasztiából származó uralkodó síremléke látható.

A város legszebb parkja a T'apkol, mely az ottlévő márvány pagodáról kapta a nevét. Itt kiáltották ki 1919-ben a függetlenséget. A város másik híres parkja a Namsan, ahol a világ harmadik legmagasabb tornya a Szöul-torony található. Ha valami komolyabb kikapcsolódásra vágyunk keressük fel a Hadtörténeti Múzeumot, mely a Yongsan-gu katonai táborban található. Az elsőszámú nemzeti kincs a Namdaemun Kapu egykoron Szöul főkapuja volt. A 14. században épült a jelenlegi vasútállomás közelében. Közelében a Lotte World teljes ellentétben áll a kapu magányos büszkeségével, ez ugyanis a helyi Disney-világ, ahol az egész család órákon át szórakozhat.

Skanzen (falumúzeum)

Furcsán hangzik, de ez a legízlésesebb módja a koreai vidék életének megismeréséhez, anélkül, hogy órákig kellene buszozni és furcsa helyeken aludni. A faluban minden, hagyományos lakó, mezőgazdasági és közigazgatási épület megtalálható az ország minden tájáról, ráadásul konfuciánus iskolát, buddhista templomot és piacot is találunk itt. A falu valódi, nem csak egy turista látványosság - az emberek, kiket itt látunk valóban itt élnek és dolgoznak minden nap. Minden nap táncelőadásokban és felvonulásokban gyönyörködhet az ide látogató. A Skanzenba húszpercenként indul busz Szöulból.

Soraksan Nemzeti Park

Ez a nemzeti park vezeti a slágerlistát, egyszerűen nem írható le. A keleti parton a demilitarizált övezet közelében fekszik sziklás csúcsok, dús zöld erdők, ezernyi vízesés, strandok és ősi templomok a védjegyei. Az ősz a legalkalmasabb az idelátogatásra, amikor a hulló levelek sokszínű árnyalatai parádés látványt nyújtanak. A szemet gyönyörködtető látvány természetesen hatalmas tömegeket vonz ide, ne számítsunk magányos erdei utakra. Ha meg akarunk szökni a tömeg elől, menjünk fel Belső-Sorakba kempingezni a park nyugati részén. Akik szeretik a természet szépségeit a megszokott luxussal övezni azoknak az Osaek meleg forrás környéke ajánlható Dél-Sorak környékén.

Kyongju

Majdnem 1000 évig a 10. századig Kyongju volt a Silla dinasztia fővárosa. Jelenleg, 1000 évvel később a Kyongju kisvárosnak álcázott hatalmas szabadtéri múzeum. A város közepén a Tumuli park hatalmas fallal körülvett területén 20 királyi sír található. Nem sokkal messzebb Ch'omsongdae egy halom kőre emlékeztet, de valójában Kelet-Ázsia egyik legrégebbi csillagvizsgálója. A sziklák a napok és hónapok allegóriái. A várost átszelő folyó másik oldalán található az ország legrégebbi síremléke az Onung, valamint az elegáns Posokjong Bower kert. A Silla építészet legimpozánsabb alkotása a Pulguska templom, mely a várostól 16 km-re lévő sziklateraszokra épült. Az épület belső festménye Ázsia legszebb művészeti emlékei közé tartoznak. A templom fölött lévő Sokkuram Grotto-ról tekint le Kyongjura az ülő Buddha szobra.

Songnisan Nemzeti Park

Közép-Korea legszebb nemzeti parkja, látogatói számára a legnagyobb vonzerő a Popchusa templom, mely a legnagyobb és talán leglenyűgözőbb az országban 533-ban épült és ma is látható alakját 1624-ben nyerte el. Az ötemeletes pagoda mellett a 33 méter magas Buddha szobor tornyosodik, mely a Kelet legmagasabb szobra. Érdekessége, hogy egyetlen bronz tömbből áll a hatalmas alkotás.

Dél-Korea folyamatosan tör a környék legdrágább országának címére, a régióban már csak Japán előzi meg. Megközelítőleg 50 dollár az a határ, ahonnan már kényelmesen és kicsit szórakozva meg lehet úszni egy napot. Az amerikai katonai bázisokon lehet dollárral fizetni, de máshol ne is próbálkozzunk vele. Legkönnyebben a dollárt és a yent váltják, de más kemény valuta sem jelenthet problémát. Ha tehetjük utazási csekkeket vigyünk, mert ezeket a készpénznél jobban váltják. A nagyvárosokban számos ATM található, egyetlen probléma az, hogy az utasítások koreai nyelvűek. A hitelkártyákat széles körben elfogadják. Borravaló adását nem várják el, ugyanis a legtöbb helyen már 10% szervizt tartalmaz a számla összege. Alkudozni csak kis boltokban és piacokon lehet, de csak udvariasan és mosolyogva.
Lehetőség szerint, ha tehetjük ősszel szeptember-novemberben keressük fel Dél-Koreát. Ilyenkor az idő napos, az ég gyönyörű kék és az őszi táj egyszerűen elbűvölő. A tél általában hideg és hűvös. Ha azonban szeretjük a hóborította templomokat, a csontfogyasztó hideget és a síelés izgalmát akkor ilyentájt utazzunk. A tavasz (április, május) szintén elbűvölő, de ilyenkor szállják meg az országot a japán turisták és emiatt lehet, hogy nem jutunk jobb minőségű szálláshoz. A nyár meleg, zsúfolt, esős, az utak sarasak, mindenfelé a tájfun fenyeget és ráadásul drága is.

Nemzetközi repülőterek:

CJU - Cheju, South Korea - Cheju
KPO - Pohang, South Korea - Na
KUV - Kunsan, South Korea
PUS - Pusan, South Korea - Kimhae
RSU - Yosu, South Korea - Yosu Airport
SEL - Seoul, South Korea - Kimpo International
SHO - Sokcho, South Korea
TAE - Taegu, South Korea
USN - Ulsan, South Korea
YEC - Yechon, South Korea - Yechon

Az ország összes nagyvárosát repülők is összekötik, de nem érdemes a plusz költséget vállalni, mivel a távolságok egyáltalán nem jelentősek. Ráadásul a földi közlekedés minden utazó álma: a buszok gyorsak, pontosak és biztonságosak. Két fajta busz közül választhatunk: chikheng (hagyományos) és kosok (expressz). A buszokon a helyfoglalás érkezési sorrendben történik. A vasút hálózat is kiterjedt, de nem annyira mint a közti közlekedés, ellenben minden vonatra helyre szól a jegy. Fontos közlekedési eszköz a távolsági iránytaxi, melyek a fontosabb városok és turista látványosságok között járnak. A kocsik óra nélkül mennek, mindig alkudjunk előre a viteldíjra.

Térség: Körutazás Dél-Koreában


Város: Körutazás Dél-Koreában


Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Tokió

Város: Tokió

A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható.
Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók.
A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Dél Korea

Környezet, éghajlat:

Dél-Korea északon (micsoda meglepetés) Észak-Koreával határos, míg tengeri határai a Japán-tengeren Kínával és Japánnal közösek. A félszigetet ketté osztó határ a 38 szélességi fok mentén húzódik. Az ország területét, mely kicsivel nagyobb, mint Portugália többnyire hegyek borítják, melyek közül a legmagasabb a keleti parton magasodó Hallasan.

Az éghajlata négy jól elkülöníthető évszakra bontható: a nyár, vagyis a monszun június-júliusra, a kimondottan hideg tél pedig november-márciusra esik. A déli parton található Cheju-do az ország legmelegebb és legesősebb helye.

Látnivalók

Szöul egyszerre modern megapolis és ősi város. A várost a koreai háború után teljesen újjá kellett építeni, 12 sávos autópályák és felhőkarcolók uralják. Azonban elrejtve rengeteg ősi templom, paloták és pagodák rejtőznek városszerte. A Han-gang-folyó vágja ketté a várost, mely három legfontosabb kerülete: Chung-gu a központi negyed, Chongo-gu az olcsóbb szállások helye és It'aewon-dong, ahol a legtöbb bolt, bár és szórakoztató létesítmény van.

Szöul méltán palotáiról a leghíresebb, a Kyongbokkung palota a legismertebb, melyet a Yi dinasztia idején épült. Habár a palota 500 épületéből a japánok szinte mindet megsemmisítették később mindet rekonstruálták, majd ez történt a koreai háború után is. A palota valójában több épület együttese, a közülük az egyik pagoda és egy két emeletes trónterem emelkedik ki látvány szempontjából. A palota területén található Népi Múzeum azt mutatja be, hogyan éltek az egyszerű koreaiak az idők folyamán. Egy másik kiemelkedő palota a Ch'anggyonggung, mely 1014-ben épült. Hajdanán az uralkodó nyári palotája volt, majd a japánok lerombolták. Mindazonáltal épp elég látnivaló maradt itt a Koryo dinasztia korából köztük csillagászati műszerek, egy botanikus kert és több kőhíd. Egy gyaloghídon átkelve a palota túloldalára eljutunk a Chongmyo kriptához, ahol mind a 27 Yi dinasztiából származó uralkodó síremléke látható.

A város legszebb parkja a T'apkol, mely az ottlévő márvány pagodáról kapta a nevét. Itt kiáltották ki 1919-ben a függetlenséget. A város másik híres parkja a Namsan, ahol a világ harmadik legmagasabb tornya a Szöul-torony található. Ha valami komolyabb kikapcsolódásra vágyunk keressük fel a Hadtörténeti Múzeumot, mely a Yongsan-gu katonai táborban található. Az elsőszámú nemzeti kincs a Namdaemun Kapu egykoron Szöul főkapuja volt. A 14. században épült a jelenlegi vasútállomás közelében. Közelében a Lotte World teljes ellentétben áll a kapu magányos büszkeségével, ez ugyanis a helyi Disney-világ, ahol az egész család órákon át szórakozhat.

Skanzen (falumúzeum)

Furcsán hangzik, de ez a legízlésesebb módja a koreai vidék életének megismeréséhez, anélkül, hogy órákig kellene buszozni és furcsa helyeken aludni. A faluban minden, hagyományos lakó, mezőgazdasági és közigazgatási épület megtalálható az ország minden tájáról, ráadásul konfuciánus iskolát, buddhista templomot és piacot is találunk itt. A falu valódi, nem csak egy turista látványosság - az emberek, kiket itt látunk valóban itt élnek és dolgoznak minden nap. Minden nap táncelőadásokban és felvonulásokban gyönyörködhet az ide látogató. A Skanzenba húszpercenként indul busz Szöulból.

Soraksan Nemzeti Park

Ez a nemzeti park vezeti a slágerlistát, egyszerűen nem írható le. A keleti parton a demilitarizált övezet közelében fekszik sziklás csúcsok, dús zöld erdők, ezernyi vízesés, strandok és ősi templomok a védjegyei. Az ősz a legalkalmasabb az idelátogatásra, amikor a hulló levelek sokszínű árnyalatai parádés látványt nyújtanak. A szemet gyönyörködtető látvány természetesen hatalmas tömegeket vonz ide, ne számítsunk magányos erdei utakra. Ha meg akarunk szökni a tömeg elől, menjünk fel Belső-Sorakba kempingezni a park nyugati részén. Akik szeretik a természet szépségeit a megszokott luxussal övezni azoknak az Osaek meleg forrás környéke ajánlható Dél-Sorak környékén.

Kyongju

Majdnem 1000 évig a 10. századig Kyongju volt a Silla dinasztia fővárosa. Jelenleg, 1000 évvel később a Kyongju kisvárosnak álcázott hatalmas szabadtéri múzeum. A város közepén a Tumuli park hatalmas fallal körülvett területén 20 királyi sír található. Nem sokkal messzebb Ch'omsongdae egy halom kőre emlékeztet, de valójában Kelet-Ázsia egyik legrégebbi csillagvizsgálója. A sziklák a napok és hónapok allegóriái. A várost átszelő folyó másik oldalán található az ország legrégebbi síremléke az Onung, valamint az elegáns Posokjong Bower kert. A Silla építészet legimpozánsabb alkotása a Pulguska templom, mely a várostól 16 km-re lévő sziklateraszokra épült. Az épület belső festménye Ázsia legszebb művészeti emlékei közé tartoznak. A templom fölött lévő Sokkuram Grotto-ról tekint le Kyongjura az ülő Buddha szobra.

Songnisan Nemzeti Park

Közép-Korea legszebb nemzeti parkja, látogatói számára a legnagyobb vonzerő a Popchusa templom, mely a legnagyobb és talán leglenyűgözőbb az országban 533-ban épült és ma is látható alakját 1624-ben nyerte el. Az ötemeletes pagoda mellett a 33 méter magas Buddha szobor tornyosodik, mely a Kelet legmagasabb szobra. Érdekessége, hogy egyetlen bronz tömbből áll a hatalmas alkotás.

Dél-Korea folyamatosan tör a környék legdrágább országának címére, a régióban már csak Japán előzi meg. Megközelítőleg 50 dollár az a határ, ahonnan már kényelmesen és kicsit szórakozva meg lehet úszni egy napot. Az amerikai katonai bázisokon lehet dollárral fizetni, de máshol ne is próbálkozzunk vele. Legkönnyebben a dollárt és a yent váltják, de más kemény valuta sem jelenthet problémát. Ha tehetjük utazási csekkeket vigyünk, mert ezeket a készpénznél jobban váltják. A nagyvárosokban számos ATM található, egyetlen probléma az, hogy az utasítások koreai nyelvűek. A hitelkártyákat széles körben elfogadják. Borravaló adását nem várják el, ugyanis a legtöbb helyen már 10% szervizt tartalmaz a számla összege. Alkudozni csak kis boltokban és piacokon lehet, de csak udvariasan és mosolyogva.
Lehetőség szerint, ha tehetjük ősszel szeptember-novemberben keressük fel Dél-Koreát. Ilyenkor az idő napos, az ég gyönyörű kék és az őszi táj egyszerűen elbűvölő. A tél általában hideg és hűvös. Ha azonban szeretjük a hóborította templomokat, a csontfogyasztó hideget és a síelés izgalmát akkor ilyentájt utazzunk. A tavasz (április, május) szintén elbűvölő, de ilyenkor szállják meg az országot a japán turisták és emiatt lehet, hogy nem jutunk jobb minőségű szálláshoz. A nyár meleg, zsúfolt, esős, az utak sarasak, mindenfelé a tájfun fenyeget és ráadásul drága is.

Nemzetközi repülőterek:

CJU - Cheju, South Korea - Cheju
KPO - Pohang, South Korea - Na
KUV - Kunsan, South Korea
PUS - Pusan, South Korea - Kimhae
RSU - Yosu, South Korea - Yosu Airport
SEL - Seoul, South Korea - Kimpo International
SHO - Sokcho, South Korea
TAE - Taegu, South Korea
USN - Ulsan, South Korea
YEC - Yechon, South Korea - Yechon

Az ország összes nagyvárosát repülők is összekötik, de nem érdemes a plusz költséget vállalni, mivel a távolságok egyáltalán nem jelentősek. Ráadásul a földi közlekedés minden utazó álma: a buszok gyorsak, pontosak és biztonságosak. Két fajta busz közül választhatunk: chikheng (hagyományos) és kosok (expressz). A buszokon a helyfoglalás érkezési sorrendben történik. A vasút hálózat is kiterjedt, de nem annyira mint a közti közlekedés, ellenben minden vonatra helyre szól a jegy. Fontos közlekedési eszköz a távolsági iránytaxi, melyek a fontosabb városok és turista látványosságok között járnak. A kocsik óra nélkül mennek, mindig alkudjunk előre a viteldíjra.

Térség: Szöul

Város: Szöul


Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Oszaka

Város: Oszaka


Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Kiotó

Város: Kiotó

Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Körutazás Japánban

A városlátogató és körutazások gyűjtő helye ez a régió, pontos szállás és útvonal leírások a programokban olvashatóak.

Város: Körutazás Japánban


Válogasson útjaink közt téma szerint!