Mexikó - Kuba körutazás

Mexikó a világ egyik legkedveltebb turista desztinációja több nyilvánvaló okból: a szinte örök napsütés, a halakban és gyönyörű korállokban gazdag azúrkék tenger, hófehér homokos tengerpartok, magas hegyek, vulkánok, exotikus állatokkal és növényekkel teli dzsungelek, izgalmas képzőművészeti tárgyak és a lélegzetelállítóan fennséges ősi városok romjai mind olyan indok, amiért érdemes akár a fél világot is átutazni. Sokan persze egy kicsit földhözragadtabb ok miatt látogatnak ide: Mexikó viszonylag olcsó ország, ahol nem kell szupergazdagnak lenni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Az Európából induló menetrendszerinti repülőjáratok majdnem mindegyike Mexikóvároson keresztül éri el az ország tengerparti üdülő paradicsomait, így egy rövid megállás a fővárosban rendkívül érdekes extra élményekkel gazdagíthatja az utat.

Mexikóváros (Mexico City) a világ egyik legnagyobb és legsűrűbben lakott fővárosa, amit sokan az Örömök Városának is hívnak, hisz itt sosem áll meg az élet, és szinte mindent meg lehet tenni - vagy legalábbis kipróbálni - amit az ember szeretne.

A 20 millió lakosú főváros a tengerszint felett 2.24o m-en fekszik a mexikói völgyben, mely már időszámításunk előtt 10.000 évvel lakott terület volt. Az akkor még hatalmas kiterjedésű Texcoco tó biztosított kiváló körülményeket a virágzó növény- és állatvilág számára, s ennek kapcsán az őslakosok számára is. Az ősi civilizáció nyomai megtalálhatók napjainkban is a vidéken, mint például az úszó kertek Xochimilco-ban, mely a jelenlegi Mexico City déli határánál található. A Zócalo-tól (Mexico City központjától) 20 km-re délre fekvő terület még a spanyol hódítás előtti időkben alakult ki. A lakosok úszó, gyékény-sár tutajokat "chinampas"-t építettek, melyen növényeket termesztettek a sekély Xochimilco tó vizén. A módszer olyan termékeny volt, hogy évente akár háromszor is aratni tudtak. Később a tutajokat az alaphoz rögzítve közel 100 km hosszú csatornahálózatot alakítottak ki. Többek között ez a nagyon gazdaságos földművelési forma volt az alapja a híres azték birodalom sikerességének. Több, mint 3000 tarka gondola szeli folyamatosan a csatornákat, melyekről látványos képet nyerhet az utazó a nyüzsgő, tarka mexikói élet e speciális formájáról.

Bár Mexikóváros történelme az i.e. 1200-as évekig nyúlik vissza, a város leghíresebb látványosságai a gyarmati időkből származó múlthoz kapcsolódnak: a hatalmas épületek, szobrok, emlékművek gazdag tárháza várja az idelátogatókat. Gyönyörű parkok, szökőkutak és hosszú sugárutak kínálnak kellemes kikapcsolódási lehetőségeket a megfáradt turistának. A spanyol uralom 1821-ben hosszú harc után szűnt meg.

A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol többszáz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, ahol Mexikó legrégebbi épületei és templomai találhatók. A tér keleti részén van a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A főváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is. Az utcákon pedig hallgassuk meg a tipikus mexikói zenészeket, a mariachikat.

Az ősi Mexikó legnagyobb városává vált Teotihuacán lett a környék központja  több, mint 200.000 lakosával. A VI. században a világ hatodik legnagyobb városa volt, amely hanyatlása után is megmaradt az aztékok szent zarándokhelyének. Jelenleg a közel 2 km hosszú "Halottak Útja" mentén három kiemelkedő fontosságú emlékmű tekinthető meg a számtalan kisebb palotaromon kívül: a híres Nap (mely a világ harmadik legnagyobb piramisa), és a Hold piramisok, valamint a Citadellának nevezett épület, amely feltehetően a város uralkodójának rezidenciája volt. A Citadellán belül található a Quetzalcóatl templom gyönyörű faragásokkal terme. A Mexikóvárosból könnyen megközelíthető Teotihuacán kellemes és érdekes kirándulás lehet az ország történelme iránt érdeklődőknek.

Az ország nyugati partszakaszán található Acapulco, amely a mexikói üdülőközpontok koronázatlan királynője. Egész évben 27-32 C-fokos nappali és 21-27 C fokos éjszakai átlaghőmérséklet, s minimális csapadék biztosítja a gondtalan nyaralást, ezért folyamatosan jönnek is ide a turisták, akik télen a hideg, nyáron pedig éppen a hőség elől menekülnek ide. Mint a mexikói turizmus úttörője, Acapulco volt az a város, ahol a diszkó, parasailing, a pool bár, szobák saját úszómedencével, tequila shot-ok, piramis-alakú hotelek és a sziklaugrás debütált. Acapulco 24-órás akciódús napjai mindenki számára nyújtanak valami tennivalót. A városban is van mit csinálni, ha már az ember ráunt a napozásra, fürdésre és a vízisportokra: a Történelmi Múzeumban az 1821-es függetlenség elnyerése előtti történelmet mutatják be. De aki egy kis természeti érdekességre kíváncsi, annak a Papagáj Park tökéletes kikapcsolódást nyújt. Az óváros magán viseli a spanyol hatás nyomait - központja a katedrális a hozzá kapcsolódó térrel. Az óváros mögött található a búvárok központja a La Quebrada szikláinál. A Las Playas félszigeten számtalan kedvelt strandszakasz található pl. Playa Caleta, Caletilla. Acapulcótól kb. 10 km-re észak-keletre található a csodálatos Coyuca Lagúna, mely hatalmas frissvizű medencéjével ideális fürdőhely, területe háromszor akkora, mint az Acapulcói-öböl.

Az 1970-es években a mexikói kormány és egy csoport gazdag befektető úgy döntött, hogy megkezdik kiépíteni a Yucatan-félsziget egyik csendes kis városát, amely mára "karibi maya" becenévre tett szert: Cancún. Mára e város szinte fogalommá vált a turisták körében, éles versenyre kelve nyugati parti riválisával, Acapulco-val.

Cancún két részre oszlik: a város a Yucatan szárazföldi részén terül el, amely egy gyorsan terjedő közösség, itt laknak a helybeliek és a vendéglátóiparban dolgozók. A város másik fele a Hotel Zóna, amely a "Cancún-szigeten" található: ez egy keskeny földsáv, amelyet mindkét végén hidak kötnek össze a szárazfölddel. Keskeny sáv ugyan, de ahhoz elég széles, hogy lehessen rajta egy négysávos sugárút, illetve a számos hotel, étterem, bárok, night klubok és golf pályák. A Hotel Zónát a gyönyörű azúrkék karibi tenger és a hófehér finomhomokos strandok határolják. A szárazföld és a földnyelv között található a Nichupte-lagúna, ahol a nem-motorizált vízisportokat lehet kipróbálni, mint például szörfözés, sznorkeling, kajakozás vagy vizibiciklizés. A földnyelv óceán felöli oldalán pedig szabad a pálya a jetski, parasailing és a mélytengeri horgászat szerelmesei számára.

Cancún-ból nagyon sok érdekes kirándulás tehető a környéken, vagy aki egy egész napra el tud szakadni a kék víztől és hófehér homoktól, az alig pár óra leforgása alatt Mexikó egyik legjobb állapotban fennmaradt műemlékében gyönyörködhet:

Tulum Cancún-tól mindössze 45 percnyire fekszik, és sokak szerint ez Mexikó legszebb romja. Már csak a fekvéséért megérdemli ezt, hisz ez az ország egyetlen olyan maya város, amelyet az óceán mellé építettek. Az egyébként aprócska jelenkori falunak nem ez az egyetlen látványossága, bár kétségkívül a leglátogatottab. A romoktól pár perc sétányira található egy sor "cenote" vagyis barlangtó, ahol a romok megmászása után kimerült és felhevült turisták megmártózhatnak.

A maya kultúra elválaszthatatlan része az Újvilág történelmének, és a maya építészeti remekművek a világ bármely más nagy civilizációjával felveszik a versenyt. A mayáknak pontos naptáruk és írott nyelvük volt, a csillagászatban is messzemenő eredményeket értek el már az európai tudósok előtt, és fejlett fazekas és szövőtudományuk volt.

A Yukatán-félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, és Cancún-tól mindössze néhány órányira található Chichen Itza, amelyet a toltékok építettek a X. században. A Tollas Kígyó kultusz jellegzetes emléke a Kukulkan-piramis. A központi piramis, amelyet El Castillo-nak, vagyis A Kastélynak neveznek, az egyik legjobb állapotban fennmaradt ilyen építmény Mexikóban. A piramis tervezői a tolték naptárt követve építették fel a piramist: 365 lépcső vezet fel a tetőre, az év napjait követve; 52 panel található minden oldalon, amely az év 52 kozmikus ciklusát mutatja; és a tavaszi napéjegyenlőségkor úgy tűnik, mintha egy kígyó siklana le a lépcsőkön, majd a téli napéjegyenlőségkor visszakúszik a tetejére. Csodás látványt nyújt a Jaguár-templom, és a Harcosok Épülete is, melynek tulajdonképpen csak az oszlopcsarnoka maradt épen, mivel a fából készült szentély leégett. A félszigeten fekszik az Uxmal és a Quintana Roo is, melyek szintén világhírű turistalátványosságok.

A mexikói kultúra az ősi indián, spanyol és modern hagyományok színes keveréke, amellyel az idelátogató lépten-nyomon találkozik: ott van a zenében, a képzőművészetben, építészetben és a mindennapi élet szinte minden mozzanatában. A latinos szórakozókedv és a kifinomult indián kézművesség éppúgy meghatározza az ország kultúrális életét, mint a történelem hagyatékai. Az emberek általában kedvesek és mosolygósak, rendkívül segítőkészek. De vegyük természetesen tekintetbe a híres latin temperamentumot is, amely a zene és tánc terén mutatkozik meg a leginkább. De hölgyek figyelmébe ajánlhatjuk jótanácsként, hogy a sármos férfi udvarlóktól nehéz erreféle megszabadulni...

A mexikói konyhaművészetről idehaza még viszonylag keveset tudni, de mindenképpen érdemes figyelmet szentelni neki, hisz a világon ez talán az egyetlen olyan ország, ahol még egyáltaáln konyhaművészetről beszélhetünk a francia és a kínai mellett. Az ételek sokszínűsége, és elsősorban a hozzávalók sokasága olyan kulináris élményben részesíti a kóstolót, amelyet sosem felejt el. És persze ne felejtsük el, hogy Mexikóból származik nagyon sok, mára már világszerte elterjedt növény és fűszer, mint például a kukorica, mogyoró, babfélék, paradicsom, csokoládé, avokádó, chili paprika és vanília.

Az egyik legfontosabb étel a tortilla, amely a taco és egyéb töltött tészta-alapú ételek fontos kelléke. Leginkább kukorica lisztből készül. A chili paprika használata szinte minden ételben érezhető, bár amit mi itthon chilinek ismerünk, az csak egy-két kisebb fajtája az egyébként több tucat paprikaféléből álló családnak, amelyek az enyhétől egészen a szinte ehetetlen erős habanero paprikáig terjednek. Ez utóbbi a világ legcsípősebb paprikaféléje, és csak a legbátrabb acélgyomrúaknak ajánljuk. A mexikói konyha egyik fontos és alapvető eleme a "mole," ami nem más, mint egy szósz. Minden régiónak megvannak a  saját szószai, az egyik legismertebb a "mole poblano," amely őrölt chili, magvak, csokoládé és különféle fűszerek keveréke, és általában sült pulykához tálalják.

És természetesen ha már konyhaművészetről esik szó, nem feledkezhetünk meg a mai Mexikó egyik legfontosabb export termékéről sem, a tequiláról! A kék agave kaktusz szívéből fermentált pálinka-erősségű ital, illetve a kevésbé kifinomult "mescal" a mexikói élet egyik alappillére. A tequlának több változata is van, de a három alapvető a sima (általában halványbarna vagy szintelen), a "reposado" (amely minimum egy évig érlelődött), illetve az "anejo" (az érlelt fajta, amely az ital árában is megmutatkozik). Ez utóbbit szinte mindig tisztán iszzák, míg a másik két fajtából a nálunk is közismert Margarita koktél készülhet egy kis triple sec, lime juice és jég keverékével. Persze a sósperemű poharat sem felejthetjük el!

A hosszú, fehérhomokos strandok és a tequila mellett talán ez Mexikó egyik legismertebb jelképe: a XV-ik században faragott Maya naptárkő, amely nem csak az akkori jelen kozmológiai eseményeit rendezte pontos időrendbe, de még az ősi olmék, maya, tolték és azték kultúrák megjelenése előtti időket is felidézte. Azóta sem sikerült egyetlen kultúrának sem ilyen pontossággal megjósolnia a naptári eseményeket.

Környezet, éghajlat:
Kuba a Nyugat-Indiai szigetvilág része és az Antillák szigetcsoporthoz tartozik. Havanna csak 170 km-re van a floridai Key West-től és a Yucatán félszigeti, Mexikóhoz tartozó Pinar del Río körzettől is csak 210 km-re. Kuba másik közeli szomszédjai Jamaica, a Bahamák és Haiti 77 km-re a Windward szoros másik oldalán fekszenek. Kuba fő szigete a világ 15. legnagyobb szigete, 1250 km hosszú és 191 km széles a legszélesebb pontján. Kuba igényt tart a de la Juventud szigetre, valamint 4200 kicsi korallzátonyra és szigetecskére, melyek legtöbbje alacsonyan fekvő és lakatlan.

Kuba legnagyobb része termékeny síkság, ahol szarvasmarhák legelésznek és cukornádat, kávét és dohányt termesztenek. Az ország területének csak 25 %-át borítja hegység, melyek közül a legmagasabb csúcs a Pico Turquino 1972 m-el. Kuba leghosszabb folyója a 343 km hosszú Río Cauto, még kisebb hajók számára sem hajózható. Az Észak Amerikát és a Karib szigeteket elválasztó tektonikus lemez a 7200 m mély Cayman ároknál találkozik, Jamaica és Kuba között, így a terület földrengésveszélyes.

Az évszakok között nincs nagy hőmérséklet különbség. Kuba éghajlata kellemes szubtrópusi, enyhe észak-keleti széljárással. A nedves évszak májustól októberig és a száraz téli időszak novembertől áprilisig tart. Az éves átlagos hőmérséklet 22-27 °C, az átlagos páratartalom
80 % egész évben és az esős évszakban is csak egy kicsivel magasabb ennél.

Látnivalók:
Havanna, a Karib vidék legnagyobb városa és minden kubai dolog központja. Zavaros múltja ellenére Havanna viszonylag keveset szenvedett a háborúk és a forradalom során és ma is minden jobbára úgy néz ki, ahogy 100 évvel ezelőtt megépítették. A megfakult dicsőség fénye látszik a városon; az 50-es és 60-as évek régi amerikai autói uralják az utcákat, a festék és a vakolat mindenütt lassan hullik le. Számos gyönyörű spanyol építészeti remekmű is van a városban, melyeket most renoválnak. Havanna nyüzsgő éjszakai élete, mozik, színházak, kabarék és éjszakai lokálok sora még a legkeményebb utazót is kimerítik, de a forgalom kisebb és az élet kevésbé amerikanizálódott, mint más latin-amerikai városokban. De a régi Havanna megkopott ragyogásán, a felújítást igénylő megkopott lakónegyedeken átsüt a kubaiak barátságossága és vendégszeretete.

Gasztronómia:
A kubai konyha a spanyol és afrikai konyha keveréke, és leginkább a helyi alapanyagokat használja. A legismertebb ételek: a fekete bab rizzsel, a csirke rizzsel (arroz con pollo) és a picadillo, ami darált marhahúsból és rizsből készül. Ezek mellett a levesek is népszerűek. Mindazonáltal az általános élelmiszerhiány miatt sokszor kell várnunk az állami éttermekben. A kubai sör (cerveza) remek és híresek a koktélok is.

Ünnepek, rendezvények:
Felkelés napja (júl 26.), Felszabadulás napja (jan. 1.)
A karneválokat Havanában, Santiagoban és Varaderoban tartják, de 1990 óta nem kerülnek megrendezésre a gazdasági nehézségek miatt, de próbálkozások azért mindig történnek: mint például az ünnepség megtartása csak éppen lerövidítve. A Jornadas de la Cultura Camagneyana nevű rendezvényre február első két hetében kerül sor, míg a Nemzetközi Jazz Fesztivált minden második év februárjában tartják. Áprilisban Baracoa-ban rendezik meg a Kulturális Hetet és Varadeao-ban az elektroakusztikus hangszerek fesztiválját. A karibi kulturális fesztivál júniusban vagy júliusban van, míg októberben a tíznapos modern zenei fesztivál rendezvényeire kerül sor. A Latin-Amerika Filmfesztivált decemberben szervezik. Hivatalos ünnepek: január 1. a felszabadulás napja; május 1; július 25-27 a Kubai Kultúra napja. Október 10. Függetlenségi háborúk kezdetének (1868) évfordulója

Furcsa, de Kubában a karácsony nem nemzeti ünnep.

Pénz és költségek:
Karibi helyhez képest Kuba relatíve olcsó ország, ha minden kiadásunkra figyelünk 50 dollárnál többe nem kerülhet egy napunk. Ha kellemesebben szeretnénk magunkat érezni, napi 100 dollár körüli kiadásra számítsunk. A luxust ne is keressük mert, nincs és arra se nagyon számítsunk, hogy a feketepiacon váltva pénzt sokat megtakaríthatunk. A pesoval nem sokat kezdhetünk, mert a külföldiektől elvárják, hogy mindent dollárban fizessenek.
Miután a kubai kormány legalizálta az USA dollár használatát, az utazónak csak a helyi busz igénybevételéhez, a vonaton és kisebb áruk vásárlásához kell helyi pénzzel rendelkeznie. Sajnos a legtöbb hitelkártyát nem fogadják el Kubába, illetve csak azon bankokét, melyeknek nincs amerikai érdekeltsége. Ha tehetjük nem amerikai bank által kibocsátott hitelkártyát, vagy nem amerikai bank által kiállított utazási csekket hozzunk, mert valószínűbb, hogy azokat használni tudjuk.
Borravaló nem szükséges és korábban aktívan tiltották is. Ha úgy érzi, hogy a szállodában vagy az étteremben kiválóan kiszolgálták, egy dollár borravaló elegendő a nagyra értékelés jeleként.

Pénznem: 
Hivatalos fizetőeszköz: Konvertibilis peso (CUC). A kubai peso (CUP) a régi fizetőeszköz volt. Még ma is létezik, de felhasználási köre rendkívül korlátozott, gyakorlatilag csak a mezőgazdasági szabadpiacokon. 1 CUC = 24 CUP
Pénzváltás (2006. szeptemberi adat)
1 USD = 0,8 CUC
1 EUR = 1,13 CUC (árfolyamtól függően)
A bankokban, szállodákban, repülőtéren illetve más hivatalos helyen ajánlatos csak pénzt váltani.
Figyelem! Az amerikai bankok által kibocsátott hitel- és bankkártyákat (pld.: Citibank, American Express) nem fogadják el, és automatáknál sem lehet pénzt felvenni róluk!

Közlekedés:
Kubának kiterjedt belső légi közlekedési hálózata van, és a jegyárak sem drágák. A helyi járatok kis motoros repülőkkel bonyolódnak, és 25 %-al olcsóbbak, ha nemzetközi jegy mellett foglaljuk.
1991 óta nem működik a távolsági autóbusz közlekedés és jegyet venni is igen nehéz. Jóllehet a vasúti utazás ma már egyre jobb, de néhány fontos pontot csak autóbusszal lehet elérni.
Néhány vállalkozó kedvű helyi lakos kamionokat alakított át autóbusszá és a népszerű útvonalakon kínál szállítást. Kuba úthálózata sűrű és elég jó; legcélszerűbb bérelt gépkocsival bejárni az országot. A stoppolás az egész országban népszerű, az állami kocsiknak kötelező felvenni a stopposokat, míg egyese esetekben, a nagyobb útkereszteződésekben a rendőrök segítenek abban, hogy mindenki eljuthasson, ahova akar.

Sportolási lehetőségek:
Fantasztikus kirándulási és hegymászási lehetőségek vannak a Sierra Maestrában. Három napos út során végigmehetünk Alto del Narajotól Las Cuevasig, megmászva a Pico Turquinot, a legmagasabb csúcsot. Az ösvények nincsenek jelezve, és nincsenek hivatásos vezetők sem, de a helyiek néhány dollárért készséggel segítenek a tájékozódásban.

A lovaglás is igen népszerű, különösen Baconaoban és Trinidadban. Szörfözésre kiválóan alkalmas a decembertől áprilisig tartó időszak, mikor magasak a hullámok, de sajnos deszkáinkat magunkkal kell hoznunk, mert bérelni nem lehet. Mélytengeri és könnyű búvárkodásra könnyen választhatunk a 30 egynéhány búvárközpont közül, akik szervezett utakat, oktatást és eszközöket is kínálnak.

Előforduló betegségek:
Filariasis, Bélfertőzések (bakteriális, protozoon és féregfertőzések), Veszetsség, Egyéb vírusfertőzések (Dengue, Vírusencephalitis, hepatitis, AIDS), Bőrbetegségek (Lepra, gombás fertőzések), Mérges kígyók.

2001. október 1-jétől magyar állampolgár csak érvényes vízum birtokában utazhat be Kubába.

A Külügyminisztérium tanácsai a Kubába utazóknak:
Magyar állampolgár 2001. október 1-jétől csak érvényes vízum, és menettérti jegy, továbbá megfelelő anyagi fedezet, vagy meghívólevél felmutatásával utazhat be Kubába. A határ átlépésekor kérik az anyagi fedezet bizonyítását (kivéve a csoportos utazásban résztvevőket) - legkevesebb napi 70,- USD - készpénz, csekk vagy hitelkártya formájában.

A vízum a Kubai Köztársaság nagykövetségén szerezhető be:
Cím: 1025 Budapest, Józsefhegyi út 28-30. E ép. II./6.
Tel.: 325-7290, 325-7516

Turistavízum:
Az egyéni turista külön lapos turistavízumot kap, melynek ára 15,- USD, 30 napra szól és egyszeri alkalommal - szintén 30 napos időtartamra - hosszabbítható Kubában az Idegenrendészeti Hivatalnál (értéke kb. 25,- USD). A turistavízum - világos zöldes színű, középen perforált - két részből áll: egyik felét belépéskor, a másik felét kilépéskor kell leadni a határnál. Ez esetben útlevélbe nem kerül bele a be- és kiléptető bélyegző.

Csoportos jellegű, szervezett turista utazásnál, az egyéni turistákra vonatkozó rendelkezések az irányadók, határon történő anyagi fedezet ellenőrzésére azonban nem kerül sor

A turistavízumtól eltérő minden egyéb vízumtípus ára: 45,- USD, központi engedélyre történő felterjesztés esetén a távközlési költségátalány minden esetben 20,- USD, a választ kb. 15 munkanap alatt adják meg a kubai hatóságok.

Kilépési illeték:
Kiutazáskor repülőtéri illetéket kell fizetni valamennyi, nemzetközi járatot igénybe vevő utasnak. Ennek díja jelenleg 25 CUC/fő.

Házastárs látogatóvízuma:
Abban az esetben, ha kubai-magyar vegyes házasságról van szó és a kubai állampolgárságú fél kubai hatósági engedély nélkül tartózkodik Magyarországon, a magyar állampolgárságú házastársnak Kubába történő látogatása esetén központi engedély alapján történik a vízumkiadás - időtartamtól függetlenül.

Amennyiben a kubai házastárs kapott a kubai hatóságok részéről engedélyt a magyarországi letelepedéshez, a magyar állampolgárságú házastárs részére a vízum saját hatáskörben kerül kiadásra.

Üzleti vízum:
Üzleti lehetőségek iránt érdeklődő, előre meg nem szervezett jelleggel Kubába utazó személyek részére - meg nem hosszabbítható - 7 napos vízumot adnak ki, saját hatáskörben.

A kubai vállalatokkal előre egyeztetetten Kubába utazó üzletember részére 30 napos vízum adható ki, az üzlettárs közreműködésével. (Kérésre a vízumot külön lapra is kiadják.)

Gyógykezelési vízum:
Az illetékes kubai egészségügyi intézet közreműködésével kérhető.

Tanulmányi vízum:
Kormányközi megállapodás alapján utazók részére az illetékes kubai és magyar intézmények közreműködésével történik a vízum beszerzését.

Nem kormányközi megállapodás esetén központi hatáskörben adható ki a vízum.

2001. október 1-jétől magyar állampolgár csak érvényes vízum birtokában utazhat be Kubába.

Közlekedés
Az ország egész területén problémát okoz a tömegközlekedési eszközök hiánya. A havannai repülőtérről célszerű taxival a belvárosba utazni. A taxi ára a repülőtér-szálloda útvonalra kb. 15-18 USD között mozoghat. Ajánlatos, hogy a látogató minden esetben ragaszkodjon a taxióra bekapcsolásához , mely 1 USD-ről indul.

A kisebb méretű taxik közül a legolcsóbbak az úgynevezett "Panataxik", illetve a "Turistaxik".

Személygépkocsit a repülőtéren, illetve a szállodákban is lehet bérelni. A gépkocsik bérlését megelőzően célszerű meggyőződni arról, hogy a benzintartály tele van-e, illetve pótkerék rendelkezésre áll-e. (Az elveszett pótkerékért 160-180 USD-t kell fizetni).

A turisták nyugodtan fordulhatnak információért, tanácsért az utca emberéhez, a kubai emberek közvetlenek, segítőkészek. A közbiztonság megfelelő.

Éghajlat
Két évszak váltakozik az országban: a tél és a nyár - tavaszi, illetőleg őszi - átmenet nélkül. A kubai nyár májustól októberig tart: a középhőmérséklet ilyenkor 27,7 C fok, a júliusi és augusztusi napokban azonban a 40 C fokot is megközelítheti. Az év második felében, télen a leghűvösebb hónap középhőmérséklete +21 C fok. Néha 15 C fokra lehűl a levegő és ez itt a hideg. A nyári időszakban bőséges a csapadék, az esős időszakban gyakori a trópusi vihar. A levegő nedvességtartalma igen magas, 80% körül mozog.

Ennek megfelelően kell öltözködni, többnyire könnyű nyári ruha (lehetőleg pamut), esetleg kiskabát elegendő.

Tanácsos esernyőt, esőkabátot az utazónak magával vinni. Az erős napsütés miatt a szokásos elővigyázatosságok javasoltak (napozási idő betartása, fényvédő krém, napszemüveg).

Esetenként a sok szúnyog, illetve egyéb rovar miatt javasolt rovarriasztó használata. A szúnyogok fertőző betegséget (dengue-kór) terjeszthetnek, ez fokozottan indokolja a szúnyogcsípés elleni védekezést.

A térségbe történő utazást megelőzően célszrű érdeklődni természeti katasztrófák (ciklonok, hurrikánok) esetleges bekövetkeztéről, elsősorban a májustól novemberig terjedő időszakot illetően.

Fizetőeszköz Kubában a hivatalos fizetőeszköz az US dollár, illetve a kubai peso. Túlnyomó többségben a dollár, mint fizetőeszköz dominál. 1 USD=26 CUP(2002. április). Amennyiben a látogató 50,- illetve 100,-USD bankjeggyel fizet, minden esetben útlevelet kérnek. Létezik az US dollárral egyenértékű peso ( papír, illetve fémpénz), amelyet természetesen csak Kubában fogadnak el dollárként.

2002 nyarától - kísérleti jelleggel - Varadero bizonyos szállodáiban, éttermeiben és valutáért árusító üzleteiben az eurót is elfogadják és erre az € jelkép kifüggesztésével hívják fel a figyelmet.

A Kubai Köztársaság területén a következő hitelkártyákat fogadják el: Mastercard, Visa, JCB, ACCESS, Banamex, Bancomer, Carnet, Diners Club. Az amerikai kibocsátású hitelkártyákat ( pl: American Express) nem fogadják el az országban. Az utazási csekket elfogadják a Kubai Köztársaság egész területén. A csekk minden olyan kubai bankban beváltható, mely devizaügyletekkel foglakozik. A beváltáskor levonásra kerülő kezelési költség mértéke bankonként változó, kb. 2%.

Élelmiszerfogyasztás
Az országban a csapvíz fogyasztása nem ajánlatos. Palackozott víz kapható az élelmiszerboltokban - a nagy meleg miatt napi kb. 2 -3 liter folyadékfogyasztás javasolt.

A kubai hatóságok szigorúan ellenőrzik az élelmiszerek behozatalát. Az állat-és növényfertőzések megelőzése érdekében tilos húsféleségeket, gyümölcsöt és zöldségfélét, növényi magvakat az országba bevinni. (Kivételt képeznek a konzervek).

Több piac áll az országba látogató vendégek rendelkezésére, ahol a szezonnak megfelelő gyümölcsöt, zöldséget lehet vásárolni. A zöldségszezon október végétől május közepéig tart. Az árak ezeken a piacokon kubai pesóban vannak nyilvántartva.

Kubában a villanyáram 110 V, 60 Hz. A 4, illetve 5 csillagos szállodákban általában van 220 V-os konnektor is.

A metrikus rendszer az elfogadott, de elterjedtek egyes amerikai mértékegységek is (pl. libra/font: 45,36 gr, gallon: 3,78 liter, stb.)

Elutazáskor a havannai repülőtéren reptéri illetéket kell fizetni valamennyi, nemzetközi járatot igénybe vevő utasnak. Ennek ára: 20,-USD/fő.