Szerbia rejtett vidékein

Látnivalók



Kotor

Kotor UNESCO világörökség részévé nyilvánított középkori óvárosa az azonos nevű öbölben fekszik, meredek hegyoldalakkal övezve. A zegzugos utcák, apró terek különleges hangulata a gazdag kulturális örökséggel együtt sokakat vonz ide. A várost csodálatos látványt nyújtó, 4,5 km hosszú erődítmény várfal védi a tenger felől. Letenyétől kb. 720 km.

Tivtat

A kotori öbölben, a Krtola-hegy lábánál található várost kedvező földrajzi fekvése, klímája és tengerpartja miatt már ősidők óta lakják. Környékén csodálatos strandok és a lágy vízű tenger teremt ideális feltételeket a kikapcsolódáshoz. Tivat kiváló kiindulópontja továbbá az UNESCO világörökség kotori öbölbe és a vadregényes montenegrói partvidék felderítésére irányuló kirándulásoknak.

Becici

Ez a bájos nyári menedékhely 2 km-re fekszik Budva óvárosától a híres Becici tengerparton, melyet az 1936-os párizsi világkiállításon a legszebb mediterrán tengerparttá nyilvánítottak (Arany pálma-díj). Homokos tengerpartja 1950 m hosszú. A parti sétányon eljuthatunk Budvába, ahol az egyik oldalon éttermek, kávézók, bárok, míg a másik oldalon az óváros fogad bennünket. Lehetőség van fürdőzésre, sportolásra, felfrissülésre és pihenésre a gyönyörű, karbantartott parkokban. Letenyétől kb. 780 km.

Sveti Stefan

Sveti Stefan egy egyedülálló sziget-hotel, egy ritka természeti jelenség az adriai tengerparton. A két, gyönyörű, vörös homokos tengerpart 1170 m hosszú, és mindössze 50 m-re van a szállodáktól. A szórakozásra, aktív kikapcsolódásra vágyók a szigeten többek között éttermek, kávézók és egy búvárklub ajánlata közül válogathatnak. Sok híres ember is szívesen nyaral itt, úgymint Sophia Loren, Monica Vitti, Silvester Stallone, Claudia Schiffer! Letenyétől kb. 790 km.

Petrovac

Petrovac egy napos öbölben fekvő kis halászfalu, melyet a montenegrói hegyek fenséges csúcsai öveznek. Éghajlata szubtrópusi, a napsütéses napok száma rendkívül magas. Buja növényzet borítja: olajfák, fenyőerdők, szőlőskertek, mimózák, különböző cserjék, virágok nőnek a ragyogó napsütésben. A 8. századi kikötő vendégszerető légkörrel várja elsősorban a kisgyermekes családokat és a nyugalomra, a táj élvezetére vágyó nyaralókat. Letenyétől kb. 800 km.

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Nándorfehérvár, a XVI. és a XIX. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár változatban is,[2] szerbül fehérvár jelentéssel Београд, Beograd Sound ejtése) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a vinčai kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, melyet a szlávok betelepülése követet|t a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, míg az oszmán törökök el nem foglalták 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. Belgrád történelmi városrészei és épületei a legnagyobb turistalátványosságok. Közéjük tartozik a Skadarlija, Belgrád bohémnegyede, a Nemzeti Múzeum és közvetlenül mellette a Nemzeti Színház, Zimony (Óváros), a Nikola Pašić tér, a Terazije, Belgrád egyik központi, modern belvárosi környezetben lévő tere, a diáknegyed, Nándorfehérvár vára és az azt övező belvárosi park (a Kalemegdan), Mihály fejedelem utcája, a Parlament, a Szent Száva templom és az Ódon-palota.[83] Ezeken túl természetesen parkok, szobrok, múzeumok (Freskómúzeum), [84] kávézók, éttermek és boltok várják az odalátogatót a folyó mindkét partján. (forrás: wikipedia)