Nyugat-európai körutazás spanyolországi...

A FŐVÁROS

Aki először jár Rómában, annak feltétlenül érdemes részt vennie egy szervezett városnéző túrán, melyen megszerezhetjük az első benyomásokat, és eldönthetjük, hogy mi az, amit alaposabban is szeretnénk megismerni - akár egy későbbi látogatásunk alkalmával is. Mivel a város kulcsát történelme jelenti, feltétlenül szükségünk lesz egy részletes útikalauzra, ha valóban értékelni akarjuk az itt látható emlék- és remekműveket. Az is fontos, hogy a számunkra érdekes helyeket fontossági sorrendbe rakjuk, melyet szigorúan tartsunk is be. Ebben segítségünkre lehet e könyv egyszerű rangsorolási jelrendszere. Aki mégis útikönyv nélkül vág neki Rómának, az ne feledje, hogy a legtöbb helyen belépődíjat kérnek, és hogy hétfőn általában minden nevezetesség zárva van.

Terület:  301 302 km2
Népesség:  57 517 000 fő
Főváros:  Róma
Hivatalos nyelv:  olasz
Pénznem:  Euro
Időzóna:  CET 0 óra (GMT +1 óra)
Áramforrás:  220V
Magyar Követség:  Róma, Via dei Villini 12-16, 00161 Tel: 39-6-442-30598. Fax: 39-6-440-3270
Vízum:  Nem szükséges
Útlevél szükséges:  Igen
Országhívószám:  + 39

VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉGEK RÓMÁBAN
Aki kedveli az eleganciát, az egyetért azzal, hogy Róma a világ talán legigényesebb üzleteivel és legkiválóbb minőségű áruival várja a luxuscikkek iránt érdeklődő vásárlókat. Az olasz stílus és az olasz mesterek ügyessége messze földön híres, de az összes nagy európai márka is képviselteti magát. Aki minőségre vágyik - és meg is tudja fizetni -, annak itt a helye, bár árleszállítást, akciót nehéz kifogni.
Érdemes körülnézni a Via del Tritonén, a Trevi- kút körüli utcákban, a Tiberis túlpartján a Via Cola di Rienzón, a Lucina városrészben fekvő Piazza S. Lorenzón és a Piazza Campo de-Fiori környékének utcáiban.

ÉJSZAKAI ÉLET ÉS SZÓRAKOZÁS

Róma esténként korábban elálmosodik, mint mondjuk Párizs vagy New York, és nem törekszik arra sem, hogy a hamburgiakhoz hasonló olcsó és közönséges klubok várják az éjszakai életre vágyókat - még ha Fellini filmjei néhol ennek az ellenkezőjét sugallják is. Persze ez nem jelenti azt, hogy itt senki nem mulat az éjszakába nyúlóan, és hogy a város híján lenne az olyan kluboknak és diszkóknak, melyekben hajnalig szól a zene. Ráadásul egy-egy színház és étterem is sokáig nyitva tart, a kávéházak és bárok szintén nem zárnak egy vagy két óra előtt - még hétköznap sem.
Rómában sötétedés után is mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő szórakozást, de mivel a város főleg kulturális nagyhatalomnak számít, az igényesebb programok - opera, balett, szólóestek, koncertek és színház - határozottan túlsúlyban vannak.

Mare Adriatico ez az a hely, ahol gondtalanul élvezhetik a pihenést a homokos tengerpartokon. Az adriai üdülőhelyeken megismerhetik, milyen a dolce vita és a divertimento, nyugodt pihenés, szórakozás és kulturális programok jól kiegészítik itt egymást. Köszöntsék ciaoval az egyébként is barátságos, temperamentumos olaszokat, kóstolják meg az igazi pizzákat és pastakat, hűtsék le magukat gelatoval. Buon viaggio!.
Lido di Jesolo: A Velencéhez legközelebb eső észak-adriai üdülőhely kellemes, finomhomokos strandjai és remek hangulata miatt a magyar turisták körében rendkívül népszerű. A bárokkal, éttermekkel és diszkókkal teli utcáktól nem messze, keleti irányban csak néhány kilométeres távolságra található a kevésbé ismert, éppen ezért nem olyan lármás és nyüzsgő partszakasz: Cavallino, ahová valamelyik délután, egy nyugalmasabb strandolás reményében érdemes ellátogatni.
Bibione: Olaszország leghosszabb strandja (több mint 8 km) az Adria modern, nyüzsgő üdülővárosainak egyike. Különösen ajánljuk azoknak, akik szeretik a tiszta, nyugodt tengert és a finomszemcséjű homokkal borított tengerpartot. A várost körülvevő sűrű pinea fenyőerdők és a tenger felől érkező hűsítő szellők enyhítik a nyári forróságot. Termálfürdői messze földön híresek. Kényelmes szállodák és apartmanházak, sportcentrumok, szórakozóhelyek, különböző rendezvények és ünnepségek fogadják Önöket, ha ellátogatnak ide.

Rimini: Nyüzsgő, színes forgatagával az észak-olasz partvidék egyik legkedveltebb, legkeresettebb üdülőparadicsoma. Talán egy vendég sem akad, aki ellen tudna állni a nyáron turistákkal benépesülő part pezsgésének, az éttermek, bárok vagy diszkók mediterrán hangulatának. A sokféle vízisport a strandolás örömeit teszi teljessé: a vízi-ejtőernyőzés, a motorcsónak vagy a vízibiciklizés fiatalok tömegeit vonzza ide.

Cattolica: Emilia Romagna tartomány gyöngyszeme az Appenninek lábánál helyezkedik el. Finomhomokos tengerpartját lankás dombok övezik. A 100 m széles, 3 km hosszú strand minden évben elnyeri az Európa Tanács Kék zászlóját, melyet a legtisztább strandok kapnak. A lassan mélyülő tenger a kisgyerekek számára is biztonságos fürdési lehetőséget nyújt. A városközpontban csodálatos szökőkutas park várja az odalátogatókat. Remek szórakozási lehetőség a városi kisvasút, melyet napközben ingyenesen lehet használni. Este sokszínű programok, utcabál, tűzijáték, hal- és borkóstoló közül választhatnak Vendégeink.

A turista joggal várja el, hogy Rómában kiváló olasz ételeket ehessen, és a saját konyhájukat a rómaiak is mindennél jobban kedvelik. Ezért - jóllehet számtalan nemzet konyhaművészei képviseltetik magukat a városban - a legtöbb római étteremben olasz stílusú ételeket főznek, melyek hagyományos tájjellegű fogások vagy családi specialitások lehetnek.
Róma nem csupán az ország, de egy tájegység fővárosa is, és specialitásai a paraszti eredetű ételektől - ezek a legegyszerűbb alapanyagokból, csirkéből, borsóból, pacalból, sózott tőkehalból, borjúmirigyből és pastából készülnek - a fényűzőbb étkekig terjednek, mint pl. az abbacchio (zsályával, fokhagymával, rozmaringgal és szardellapasztával fűszerezett bárányhús) vagy a capretto al forno (sült gida). Érdemes még megkóstolni a következő római ételeket is: carciofi alla giudia (olívaolajban és citromlében sült, virágként szétnyílt articsóka), stracciatella (rántás nélküli leves, tojással, búzadarával és sajttal behabarva), saltimbocca alla Romana (zsályalevélbe és sonkába csomagolt natúr borjúszelet) és piselli al prosciutto (pármai sonkával és kockára vágott szalonnával lassan puhára főzött borsó).

A rómaiak a laktató ételsort általában valami könnyű fogással zárják, ami gyakran friss gyümölcs vagy egy macedonia gyümölcskehely. A friss sajt szintén az itteniek kedvence; sokan rendelnek cukorral megszórt ricottát (juhtúrót) vagy apró mozzarella-gömböket. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a legjobb olasz desszert azért mégiscsak a gelato (fagylalt) - Róma különösen híres a fagylaltjáról.

VELENCE

A Canal Grande
A folyó természetes folyását követve a lagúna mocsaras szigetei között a kanyargós csatorna két nagy ívet ír le a Santa Lucia vasútállomástól a San Marco-öbölig. A folyó szélessége 40 és 70 m között van, legnagyobb mélysége 5,5 m. Három híd - a Scalzi, a Rialto és az Accademia - és hét traghetto(komphajó-) vonal szeli át.
Sok illusztrált útikönyv kizárólag a Canal Grandéról szól, mások az egész várost próbálják bemutatni (pl. Danilo Reato Velence c., magyarul is megjelent könyve), a jobb útikönyvek pedig részletesen írnak a legfontosabb épületekről is.


Sétányok és terek
A Riva degli Schiavoni (Szlávok partja) az egyik legnépszerűbb sétánya Velencének, a Dózse-palotától a Ca- di Dio csatornáig vezet, ahol megváltozik a neve; majd folytatódik tovább a Giardiniig (közpark). A Dózse-palota és a hozzá csatlakozó városi börtön után a Hotel Danieli és más nagy hotelek sora következik, ezek mind a Szt. Márk-öbölre néznek. A széles, kikövezett parti sétány, melyet hidak sora szabdal, kávézókkal, szuvenírárusok bódéival zsúfolt, nyugati végén a part vaporetto- mólókkal van tele, a kiránduló- és vontatóhajók is itt kötnek ki. A Rivát elhagyva észak felé sikátorok és boltívek sora vezet a város útvesztőjébe és néhány terére, nevezetesen a Campo San Zaccariára és a Campo Bandiera e Moróra. A csatorna mögött az Arsenale felé haladva a Giardini, a közpark található, meglehetősen piszkos és rendetlen, de gyönyörű magas fái között a Biennale, a képzőművészeti kiállítás pavilonjait találjuk. Ez a szinte egyedülálló szabad tér Napóleonnak köszönhető, aki leromboltatta az épületeket, hogy védelmi fegyvereit helyezze ide.

FESZTIVÁLOK, ESEMÉNYEK

Velencében egész évben rendkívül gazdag a kulturális élet. A Teatro la Fenicében télen operákat mutattak be, ezenkívül koncerteket és hangversenyeket rendeztek, augusztus kivételével, amikor is a Fenice zárva volt (a múlt idő sajnos azt jelenti, hogy a színház 1996 januárjában leégett). De három másik működő színházat találunk a városban: a L’Avogariát, a Goldonit és a Ridottót. Hangversenyeket időnként templomokban is tartanak, nevezetesen a Pieta, az Ospedaletto és a San Stae falai között. Számos mozi is van Velencében, de a filmeket mindig olasz nyelven vetítik. Különleges kiállításokat láthatunk az év folyamán a legfontosabb múzeumokban: a Dózse-palotában, a Szt. György-szigeten és a Palazzo Grassiban. Ezeket a tárlatokat gyakran a Canal Grande feletti hidakról függő óriási, arannyal átszőtt, velencei mattpiros színű zászlókon, transzparenseken hirdetik. A nyár a különböző fesztiválok időszaka. A modern művészetek Biennáléját minden második év nyarán rendezik meg a Giardini Publiciban található 40 állandó pavilonban, illetve a különböző galériákban városszerte. A Táncfesztivált júliusban, a Nemzetközi Filmművészeti Fesztivált pedig augusztusban és szeptember elején rendezik.

Nagyobb olaszországi városokat gyűjtöttünk a régióba melyek a "csizma" felső részén találhatóak, illetve síterepekhez köthető ajánlatokat a téli szezonban. Részletek az Utaknál.

Verona az észak-itáliai Veneto régió Verona tartományának közigazgatási központja. Az ősi város és a modern városközpont az Adige folyó kanyarulatánál, a Garda-tó közelében fekszik. 2000-ben Veronát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. A San Zeno Maggiore-bazilika (Basilika di San Zeno Maggiore) a veronai építészet egyik legnagyobb alkotása. Történelme során sok híres személy megfordult a városban, mint például Nagy Theodorik, Alboin, Dante, Goethe, Stendhal és még sokan mások. Julius Caesar a pihenésre szánt napjainak legnagyobb részét itt töltötte. William Shakespeare híres műve, a Rómeó és Júlia is Veronában játszódik, habár az eredeti verzió szerint az eset Sienában történt.  (forrás: wikipedia)