Prága, Drezda és Karlovy Vary adventi varázsa

Fő látnivalók:

1989 óta megnőtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.

Csehországi fürdővárosok

A legismertebb fürdővárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Lázni, Franti1kovy Lázni, Kyn3vart, Jáchymov, Kon1tantinovy Lázni egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről az irodalom legjelentősebb képviselői tettek sorra tanuvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentő úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.

Várak és kastélyok Dél-Csehországban

A történelmi emlékek gazdagsága, a kedvező árszínvonal és a könnyű megközelíthetőség ellenére Csehország manapság nem tartozik a magyar turisták legnépszerűbb úti céljai közé. Aki mégis errefelé veszi az irányt, Prágát, esetleg Karlovy Varyt vagy valamelyik híres fürdőhelyet keresi fel. Érdemes azonban tudni, hogy a szlovák, illetve az osztrák határ közelében, Dél-Csehországban számos gyönyörű történelmi város található, melyek mindegyike megér legalább egy hétvégi kirándulást. Cesky Krumlov szabad királyi város, ahol hihetetlenül kis területen több mint háromszáz történelmi jelentőségű egyházi és világi épületet maradt az utókorra. A városban jóformán alig lehet olyan épületet találni, amelyet ne hatna át a történelem szelleme. Egyedülálló a reneszánsz kastély, ahol kiállításokat rendeznek manapság. Az egykori városi sörfőzdében művészeti galériát rendeztek be. Ceske Budejovice szintén szabad királyi városként tett szert pompás épületeire és egykori gazdagságára.

A XIII században alapított település legfőbb látnivalói a következők: a II. Premysl Otokár tér, a gótikus-reneszánsz Fekete-torony, a település legrégebbi épülete, a kolostor, a várost védő várfalak maradványai és a Vasszűz tornya, amely a szóbeszéd szerint kínzókamraként is szolgált egy időben. Kontinensünk legrégebbi lóvasút pályáját is itt találjuk, e különleges műszaki műemlék történetének külön múzeumot is szenteltek Bujanovban. A Zöld Ághoz címzett fogadó és a Császári és Királyi Sóraktár mellett azonban egyik legnépszerűbb látnivalója a városnak a Budvar sörgyár, ahol eredetiben lehet megkóstolni e zamatos ital egyik leghíresebb márkáját.

Telc városa kereskedelmi útvonalak kereszteződésében jött létre szintén a XIII században. Gótikus, barokk és reneszánsz épületeinek és egyházi műemlékeinek köszönhetően az UNESCO a kulturális világörökségek közé sorolta a települést. A legfontosabb látnivaló a Szent Jakab templom, a Szentlélek temploma és a Mária-szobor a barokk szoborcsoporttal. Érdemes innen rövid kitérőt tenni a közeli Jihlavába patinás városközpontja miatt, Britnicébe a reneszánsz kastély, Stonarovba pedig a románkori kerek templom miatt. Jindrichuv Hradec ódon városa egy hatalmas várral és kastéllyal büszkélkedhet. Díszes paloták és reneszánsz körbástya tesz teljessé a történelmi körutazást ebben a városban. Keresztelő Szent János templomában megcsodálhatjuk a legnagyobb cseh népi, mechanikus jászolt, a település környékén pedig érintetlen természeti környezetben, gránitsziklák és tiszta vizű folyók között pihenhetünk. Nem messze innen találjuk a középkori Csehország leggazdagabb városát, Kutná Horát. Az ezüstbányászatnak valamint a prágai garas készítésének köszönhetően csodálatos szépségű templomok és kolostorok épületek itt, a világszerte ismert, hátborzongató csonttár is itt található a mindenszentek templomában. Znojmo, mely csupán 40 km-re található Bécstől, más vonzerőkkel rendelkezik. Ez a város a délcseh borvidék központja, híres továbbá vára és a városháza a rotundával, valamint a város alatt húzódó óriási pincelabirintus.

Karlsbad

A legenda szerint a várost IV. Károly cseh király és német-római császár alapította 1450-ben. Úgy történt, hogy az uralkodó éppen vadászaton volt és egy zergét vett üldözobe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, amelyen ma egy zergét ábrázoló szobor áll. A mélyben pedig ráleltek a melegvízu forrásokra. A város méltán lehet Csehország büszkesége rendkívüli kulturális és gyógyászati jelentoségének köszönhetoen. A gyógyításon kivül a társasági élet fontos központjává is vált Karlsbad, számos évente ismétlodo koncertsrorzatot, kiállítást rendeznek itt, azonban a legjelentosebb minden kétséget kizáróan az évente július hónapban megrendezett filmfesztivál – számos rangos vendéggel.

Marienbad

Az itteni - egyébként a XVI. századtól ismert és a XVII. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsosorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, borbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a XIX. század legelejétol nyílt lehetoség, amikor felépültek az elso, pácienseket szolgáló faházak dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor foapátjának K.K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad azaz Máriafürdo nevet a fürdohely 1812-tol viseli, és egy Mária-kép volt az inspiráció - egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt. Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevu folyó mellett.

Krivoklat

Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket. A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késo gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát. A vadászat megszünt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.

Kutna Hora

1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festoi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A város bányászata iránt érdeklődők látogassanak el a bányász múzeumba.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)

Terület:  78 864 km2
Népesség:  10 326 000 fő
Főváros:  Prága
Hivatalos nyelv:  cseh
Államforma: köztársaság.
Pénznem:  1 cseh korona=100 heller

Éghajlat:
Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat jellemző. A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertől februárig a hőmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idő. Nincs "száraz évszak". A hosszú, forró nyáron jellemzőek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár ( hegyekben 130), valamint köddel az alföldeken. Május, június és szeptember a leglátogatottabb hónapok. Áprilisban és októberben kissé hűvös van még, viszont olcsóbbá tehető az utazás. Nagyobb turista központok, mint Prága, Brno és a hegyvidéki paradicsomok, egész évben fogadnak látogatókat. Máshol október/november és március/április között a legtöbb vár, múzeum és más látnivalók, az ottani szálláshelyek zárva tartanak, a közlekedési eszközök nem járnak.

Étkezés:
Olcsó étkezés: 2-5 USD
Éttermi étkezés: 5-10 USD
Luxuskategória: 10 USD fölött

Szállás:
Olcsó szállás: 10-15 USD
Közepes kategóriájú szálloda: 20-40 USD (kétágyas)
Luxuskategóriában: 80 USD fölött.

A nagyobb turistaközpontokban, Prágában különösen, de a bohém fürdővárosokban szintén, a költségek magasabbak, mint másutt. Prágában a szállás költsége kb. megegyezik a Nyugat-Európában megszokottal. Ha olcsó szállással megelégszünk, magunk főzünk, akkor nyáron elég a napi 15 USD fejenként. Ha magánlakásban szállunk meg, olcsó étteremben étkezünk és tömegközlekedési eszközöket használunk, 20-25 USD szükséges. Ha szép kétágyas hotelszobát szeretnénk, és ki akarjuk próbálni a helyi specialitásokat, 30-40 USD-t kell kalkulálnunk.

Utazási csekket könnyű beváltani az egész ország területén. A turista központokban található nívós szállodák és éttermek néhány hitelkártyát elfogadnak, főként az American Expresst. Néhány utazási irodában és üzletben szintén fizethetünk kártyával, de általában jobban kedvelik a koronát. Az amerikai dollár és a német márka szintén elfogadott fizetési eszköz. Nem érdemes feketén váltanunk, mivel alig kapunk kevesebbet a bankban, valamint sok turista kapott már érvénytelen koronát, vagy lengyel zlotyit az elfogadott cseh korona helyett.

Az éttermekben 5-10% borravaló jónak számít a felszolgálásért.

Ünnepek:
Gyakorlatilag minden nap egy szentnek a napja. Prágában április 30. a boszorkányégetés napja. Manapság az boszorkányok elégetése helyett az örömtüzek körül egész éjszaka folyik az ünneplés a Kampa-szigeten és a külvárosi területeken. Az év hátra lévő részében főként kulturális fesztiválok kerülnek megrendezésre. Áprilisban és májusban Prágában a Nemzetközi Zenei Fesztivál, a Prágai Nemzetközi Könyv Fesztivál szintén májusban, a Mozart Fesztivál szeptemberben. A Karácsony és Szilveszter közötti időszakban Prágán kívül csendessé válik az ország. Oda azonban turisták tömege árad, hogy egy gyors, tomboló szabadság élményével gazdagodjon.

Közlekedés:
Belföldi járatok viszik az utasokat a Prága-Ostrava és a Prága-Brno útvonalakon. A Cseh Vasút tiszta, kényelmes vonatokkal áll rendelkezésünkre szinte az ország minden részén. A busz drágább, de európai viszonylatban mindkettő olcsó. Autó, motor, kerékpár mind ideálisak az ország megismeréséhez, Prágában viszont legjobb, ha gyalog, valamint tömegközlekedési eszközökkel mozgunk.

Helyi konyha:
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfeleloje, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is suru levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a cumavai savanyú gombalevest sok gombával.

Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket.

A világos sör készítésének módját ezen a tájon, Plzenben és másutt fejlesztették és nemesítették ki. Hiába illetik a felvizezett söröket a világ más részein számos cseh hangzású névvel, azok össze sem hasonlíthatók a csehországi (és morva) sörgyárakban főzött nehéz és ízletes itallal. Csakúgy, mint a plzeni óriásoknak, Prágának (Smíchovnak), Budejovicének és a többi város sörgyárának is megvan a többnyire sajátságos ízű terméke. Nem minden cseh sör világos. A Prágába látogató turisták közül kevesen mulasztják el, hogy megízleljék a barna sört, amit az U Flekuban (Az Órához), a város leghíresebb kocsmájának helyiségeiben szolgálnak fel.És Svejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek.   

Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel. Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például: Goethe, Beethoven, François Chateaubriand, Gogol. Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34 – 73 °C között alakul; vizüket ivó–, fürdő– és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót. A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonád a 19. században épült. A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról. Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát. (forrás: wikipedia)