USA-Nyugati Part ***

Amerika Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok (United States of America, röviden: USA) Észak-Amerikában található. Északról Kanada, keletről az Atlanti-óceán, délről Mexikó és nyugatról a Csendes-óceán határolja.  Több mint 9,6 millió km²-es területével és 300 milliós lakosságával az USA a világ harmadik legnagyobb állama.

Főváros: Washington
Hivatalos nyelv: angol
Fizetőeszköz: USA dollár

Az Egyesült Államok, amelynek létrejöttében a "minden ember egyenlőnek született" elve oly fontos szerepet játszott, mindig büszke volt arra, hogy új életet és új lehetőségeket kínál minden új bevándorlónak. Ezt jelképezi Amerika egyik fő szimbóluma a fáklyáját magasra emelő, Franciaországtól ajándékba kapott Szabadság szobor, amely New York kikötőjének bejáratánál fogadja az ide látogatókat. Jelentősége és óriási méretei ellenére nem New York a főváros. Washingtont 1790-ben alapították és a helyszínre politikai kompromisszum eredményeként esett a választás.
A főváros hivatalos neve: Washington D.C.

Főbb látnivalók:     

Washingtonban járva a következő nevezetességeket kereshetjük fel: a Capitolium épületét, a Pennsylvania Avenue 1600-at, vagyis a Fehér Házat  vagy a Vietnámi Veteránok Emlékművét.
New York legfontosabb pontjai a Szabadság szobor, a Times Square, Washington Square-en található New York University és a Soho.
Miami a strandolás és az üdülő, turistaközönség fellegvára. Összefüggő homokos partú strandok, pálmafák és az ócean várja az idelátogatókat.
Orlandoba látogatva rengeteg szórakoztatóparkot találhatunk illetve az ország egyik igen fontos repülőterét. A természet szépségei iránt érdeklődők látogassanak el valamely nemzeti park ( Yellow Stone, Yosemite) egyikébe és persze ne mulasszák el a Grand Canyon csodálatos látványát sem.

Éghajlata:   
 
A szubkontinensen a földkerekség szinte összes létező éghajlati és domborzati típusa megtalálható, Alaszka sarkvidéki tundrájától a Dél-kaliforniai homoksivatagig.
Az ország éghajlata méretéből eredően nagyon változatos, dél felé haladva egyre melegebb, nyugatra haladva egyre szárazabb az időjárás. Floridának szubtrópusi, a keleti partvidék nagyvárosainak mérsékelt, az ország belsejének mediterrán illetve sivatagi, az északnyugati államoknak óceáni, Alaszkának sarkvidéki az éghajlata.

Ünnepek:   

A függetlenség napját július 4-én tartják. A gyerekek kedvenc ünnepe a Halloween, ilyenkor a kicsik rémisztőbbnél rémisztőbb ruhákban járják a szomszédokat, ismerősöket, és begyűjtik a szükséges édességmennyiséget. A hálaadás napja a családok napja, ilyenkor még a távolba szakadt rokonok is összegyűlnek, hogy együtt fogyasszák el az egészben sült pulykát. New Orleansban rendezik a híres Mardi Gras felvonulást minden év februárjában. Az amerikai írek legnagyobb ünnepe a St. Patrick ünnep március közepén.

Gasztronómia:  

A hamburgeren, a hot-dogon és a hálaadás napján az asztalokra kerülő pulykán kívül tipikus amerikai ételt nehéz mondani. Viszont minden, az országban élő népcsoport magával hozta főzési tudományát is, ezért bárhol járunk, mindenhol találkozunk a nemzetközi konyhával. A legnépszerűbbek a kínai, az olasz és a mexikói ételek.

Közlekedés:   

Amerikában az emberek leggyakrabban kétféle közlekedési lehetőséget használnak. Az egyik a rendkívül szerteágazó, kényelmes és meglepően olcsó belföldi repülőhálózat, a másik pedig az autó. Autót könnyen és olcsón bérelhetünk, egyetlen feltétele, hogy 25 évnél idősebbek legyünk.

Los Angeles (spanyolul: Los Ángeles, (teljes formájában: El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula, magyarul: „A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón”), röviden L.A., népesség szerint az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb városa.



Fontos gazdasági és kulturális központ, a világ szórakoztatóiparának egyik legfontosabb fellegvára.

A várost hivatalosan 1850. április 4-én alapították, lakossága ekkor mindössze 1610 fő volt, ez lett egyben Los Angeles megye székhelye is.

Lévén az Egyesült Államok egyik legnagyobb bevándorlási központja, illetve a homoszexuálisok egyik státuszvárosa, etnikailag és kulturálisan rendkívül sokszínű.

A terület tengerparti részeit évezredek óta lakták az amerikai őslakosok ("indiánok"), elsősorban a Tongva és a Chumas törzsek. A spanyolok először 1542-ben érkeztek a területre Juan Cabrillo vezetésével, de csak 1769-től állomásoztak itt tartósan. Juan Crespi atya egy "csodálatos folyó"-ról ír, amelyet a felfedezők "Nuestra Señora de Los Angeles de la Porciúncula"-nak neveztek el. 1771-ben alapították Szent Gábriel Arkangyal misszóját, ezzel biztosítva a terület feletti tartós spanyol befolyást.

1781. szeptember 4-én a misszionáriusok települést alapítottak, a folyó neve után, azt kissé lerövidítve El Pueblo de la Reina de los Ángeles-nek nevezték azt el, utalva Ferences-rendi kötődésükre. Mindazonáltal évtizedekig jelentéktelen kis misszió és ranch-szerű település maradt.

Mexikó függetlensége (1820) után a város sorsát meghatározó legnagyobb változást az 1847-ben, a mai Montebello helyén lezajlott csata jelenette, ezután a jenkik szerezték meg a hatalmat a környék felett, akik ezrével tódultak Kaliforniába az aranyláz idején. Ez egyúttal ki is kövezte az utat az államnak az Egyesült Államokhoz történő későbbi csatlakozásához.

Los Angeles városát hivatalosan 1850-ben alapították, a vasút 1876-ra ért a városba. 1892-ben kőolajat találtak a környéken, 1923-ig a világ petróleum termelésének negyedét Los Angeles adta. A város fejlődése szempontjából azonban fontosabb volt a víz. William Mulholland irányításával 1913-ra készült el a Los Angele Aqueduct, egy 223 mérföld hosszú vízvezeték, ami az Owens folyó vizét szállította a városba. Elsősorban ennek számlájára írható a város 1915 utáni robbanásszerű növekedése. Habár később sok kritika érte az építőket és az egész elgondolást, az bizonyos hogy Los Angeles mérete és jelentősége a töredéke sem lenne a mainak a vízvezeték nélkül.

Az Egyesült Államok Népességnyilvántartó Hivatala szerint a város teljes területe 1290,6 km². Ebből 1 214,9 km² szárazföld és 75,7 km² víz, ez a teljes terület 5,86%-a. Legnagyobb kiterjedése Észak-Déli irányban 71 km (44 Mf), Kelet-Nyugati irányban 47 km (29 Mf), a város határának kerülete 550 km. Legmagasabb pontja a Sister Elsie Peak 5080 láb (kb. 1700 m), a San Fernando völgy ÉK-i részén fekszik, a Mount Lukens hegy része. Az időszakosan folyó Los Angeles River szintén a San Fernando völgyben ered, de szinte teljes hosszában betonozott csatornában folyik a Csendes-óceánig. A terület számos növény egyedüli termőhelye és sok biológiai közösség élőhelye, sajnos sok közülük a veszélyeztett vagy kihalófélben lévő faj. Klímája mediterrán, ami dús vegetációnak kedvez.

A város számos önálló kerületre oszlik. Legtöbbjének neve azokból a falvakból származik, amelyet bekebelezett a növekvő város. Számos terület neve jelöl domborzati elemeket, főbb utcákat, néhány területet pedig a fejlesztők, építők neveztek el. Bár az elnevezések nem hivatalosak, mégis fontosak az ott lakóknak mind tájékozódási, mind kulturális és gazdasági szempontokból. A fontos útvonalakon sok tábla hivatkozik ezekre az elnevezésekre, a gyakorlat évtizedekre nyúlik vissza. 1999-ben hoztak létre helyi önkormányzatokat, ezek területe viszont sok helyen eltér a hagyományoktól.

Los Angeles a Mediterrán övben helyezkedik el, enyhe nedves telek, meleg vagy forró, száraz nyarak jellemzik. Los Angeles és San Diego part menti területein az óceáni szelek kiegyenlítettebb időjárást, enyhébb teleket és hűvösebb nyarakat okoznak, mint a parttól távolabb eső területeken. Nyáron a hőmérséklet jóval 30 °C fölé emelkedhet, ilyenkor különös gondot okozhat a szmog. A nyári átlagos nappali csúcshőmérséklet 29 °C, a legalacsonyabb éjszakai 18 °C. Télen a nappali csúcs 19 °C és éjszaka sincs hidegebb 8-10 °C-nál. Télen a legvalószínűbb az eső, de minden évszak meleg és száraz, évente 325 napon át süt a nap. A januári középhőmérséklet 14,6 °C, a júliusi 23,5 °C. A városban a legmelegebbet 1985-ben mérték Canoga Park-ban, 46,7 °C-ot, érdekes módon a leghidegebb is itt fordult elő 1989-ben −7,8 °C. Számottevő (megmaradó) hóesés amolyan "egyszer-az-életben" jelenség, eddig mindössze háromszor fordult elő a város történetében, 5 cm-nyi hó 1932-ben esett, utoljára pedig 1949-ben havazott. Február a legcsapadékosabb hónap, de ez sem jelentős, évente mindössze 330-410 mm eső esik Los Angelesre.