+36 26 560 043
Utazás módja
Ország
Dátum
Utazás módja
Térség
Hajótársaság
Hajó
Dátum
Rugalmasság
Utazás időtartama
Ár (tól-ig)

Nagy vietnámi körutazás - barangolás...

915000.00 Ft/fő

Vietnám, Közép Vietnám

Szállás típus: Hotel ****
Ellátás: Félpanzió
Utazás módja: Repülő
Időtartam: 9 éj
Típus: Egzotikus út, Körutazás
Indulás:
A Covid 2020 februári megjelenéséig az irodánk egyik legnépszerűbb körutazása volt „A Halong-öböltől Angkorig” című program, mely Észak- és Dél-Vietnám fő látnivalóin kívül bemutatja Laosz és Kambodzsa néhány nevezetességét is. Mivel a 2022-23-as téli katalógus tervezésekor még mindig bizonytalan volt, hogy újraindulnak-e a fenti országok közötti repülőjáratok, ezért úgy döntöttünk, hogy valóra váltjuk egy régi tervünket: összeállítunk egy nagy vietnámi körutazást.
Ebben a programban picivel többet mutatunk meg Észak-Vietnámból, mint „A Halong-öböltől Angkorig” program esetében, de a fő újdonságot Közép-Vietnám felfedezése jelenti, ahol egymáshoz viszonylag közel találhatóak Vietnám legfőbb történelmi látnivalói. Gondolunk itt például Hue-ra, a régi császári fővárosra; Hoi Anra, mely évszázadokkal ezelőtt Délkelet-Ázsia egyik fő kereskedővárosa volt; vagy a titokzatos romokra My Sonban, amit Vietnám Angkorjának is szoktak nevezni. Mindhárom része az UNESCO világörökségnek.

Utazás

Az Emirates menetrend szerinti repülőjárataival Vietnámba és vissza egyszeri átszállással (érkezés Hanoiba, elutazás Ho Chi Minh Cityből).
Vietnámon belül Hanoiból Hue-ba és Danangból Ho Chi Minh Citybe repülőgéppel utazunk (közvetlen járatokkal), a helyszíneken légkondicionált autóbuszokkal történik az utazás.

Szállás

9 éjszaka 4 csillagos szállodákban (illetve a Halong-öbölben 4 csillagos hajón), kétágyas, fürdőszobás szobákban. A szállodákhoz többnyire úszómedence is tartozik.

Ellátás

9 büféreggeli és 12 főétkezés (ebéd vagy vacsora). A 2. naptól a 11. napig minden nap van legalább egy főétkezés, a 4. és az 5. napon ebédet és vacsorát is biztosítunk.

 

1. nap:
Elutazás Budapestről egyszeri átszállással Vietnámba.

2. nap: Hanoi
Érkezés Észak-Vietnámba, Hanoi repülőterére helyi idő szerint a déli órákban. Vietnám fővárosa a Vörös-folyó partján fekszik, Ázsia egyik „legzöldebb” fővárosának tartják, számos park és tó található a város területén. Már az érkezés napján elkezdjük az ismerkedést a várossal, illetve részt veszünk egy hagyományos vízi bábszínházi előadáson. A vízi bábszínház egy vietnámi specialitás, a XI. századtól kezdve terjedt el a Vörös-folyó deltavidékének rizsföldjein, ahol az emberek vízben állva dolgoztak. Szállás Hanoiban (2 éj).

3. nap: Hanoi
Az egész napos városnézés során először a Ho Si Minh Komplexumba látogatunk. Itt található a parlament, az elnöki palota, Ho Si Minh házai és a híres egyoszlopos pagoda. Ezt követően a város legértékesebb történelmi emlékét, az Irodalom Templomát nézzük meg. Az épületegyüttesben volt valaha Vietnám első egyeteme. Látványos része a városnézésnek a Francia Negyedben tett körutazás is, a szép épületek közül kiemelkedik az Operaház, mely a híres párizsi operaház mintájára épült a XX. század elején. A városnézés egyik fő attrakcióját a rendkívül egzotikus, nyüzsgő óváros felfedezése jelenti majd.
A nap folyamán ellátogatunk még az 1500 éves Tran Quoc pagodához is (a legrégebbi Vietnámban), és megnézzük a híres Néprajzi Múzeumot, mely kiválóan mutatja be az összes vietnámi népcsoport életmódját, kultúráját, szokásait.

4. nap: Halong-öböl (közel 24 órás hajózás)
Elutazás Hanoiból Vietnám (és talán egész Délkelet-Ázsia) első számú természeti csodájához, a Halong-öbölbe (kb. 3 órás buszozás). Itt egy két és fél Balatonnyi területen közel 2000 sziget található, különleges sziklaalakzatokkal és többnyire dús vegetációval. A hajózás a szigetek között egy életre szóló élmény. Mi majdnem egy egész napot töltünk egy 4 csillagos hajón. A déli órákban szállunk hajóra és másnap késő délelőtt érünk vissza a kikötőbe. Az éjszakát is a fedélzeten töltjük (szép kétágyas, fürdőszobás kabinokban – 1 éj). A hullámzás a Halong-öbölben kevésbé jellemző a rengeteg szigetnek köszönhetően, ráadásul éjszaka egy kimondottan védett helyen horgonyoz le a hajó. A hajóút során teljes ellátásban részesül a csoport, és a gyönyörű táj élvezetén kívül lehetőség lesz egyéb érdekes tevékenységekre is (pl. megtekintünk egy látványos barlangot az egyik szigeten, sötétedés után főzőshow, napkeltekor Tai Chi oktatás a fedélzeten stb.).

5. nap: Halong-öböl, Trang An (Száraz Halong-öböl)
Egy könnyű reggeli után még tovább gyönyörködhetnek utasaink ebben az egyedülálló tájban, majd egy bőséges étkezéssel zárul hajókirándulásunk. A késő délelőtti órákban indulunk tovább autóbusszal Vietnám egy másik csodás tájegységéhez, Trang An-ba, amit szoktak Száraz Halong-öbölnek is nevezni. Az elnevezés találó, hiszen hasonló a táj, csak itt a különleges formájú hegyek erdejében nem tengervíz van, hanem rizsföldek.
Délután egy kis buszos körutazást teszünk ezen a titokzatos tájon (fotószünettel), majd elfoglaljuk a szállodai szobákat a szomszédos nagyvárosban, Ninh Binh-ben (1 éj).

6. nap: Tam Coc csónaktúra, Bai Dinh kolostor
Kora délelőtt egy másfél órás csónaktúrán veszünk részt a Száraz Halong-öbölben. A kellemes csónakázás során a turisták nem győznek álmélkodni a hely szépségén. Ez a keskeny vízi út 3 alkalommal is egy-egy barlangon megy keresztül, ami még izgalmasabbá teszi a kirándulást. (A Trang An – a Száraz Halong-öböl – is része az UNESCO világörökségnek.) Ezen a gyönyörű tájon található a Bai Dinh buddhista kolostor egy gyönyörű pagodával (az egyik legnagyobb Vietnámban), melyet szintén meglátogat a csoport.
Délután transzfer a repülőtérre, elutazás Közép-Vietnámba, Hue városába. Szállás (2 éj).

7. nap: Hue
Egész napos program Hue-ban, Vietnám korábbi fővárosában, mely a Nguyen dinasztia alatt császári székhely volt. Hue Vietnámnak a történelmi emlékekben talán leggazdagabb városa, az építészetet kedvelők fő desztinációja. A város jellemzői a szép pagodák, a monumentális császári síremlékek, a gazdag múzeumok.
A városnézés során hajózunk majd a Parfüm folyón, megnézzük a Thien Mu pagodát, Tu Duc császár mauzóleumát, valamint a császári család citadelláját (a Tiltott várost). A programban szerepel az egészen egyedülálló hangulatú Dong Ba piac felkeresése is.

8. nap: Hai Van-hágó útja, Danang, Márvány-hegyek, Hoi An
Utazás egy szép panoráma úton Danang városa irányába. Az útvonal része a Hai Van-hágó útja. Ez a tengerpart felett kanyargó szerpentin egyike Vietnám leglátványosabb hegyi autóútjainak, egyúttal egyfajta választóvonal Észak- és Dél-Vietnám között.
A tengerparti Danang Közép-Vietnám legnagyobb városa, szokták nevezni a hidak városának is. A város egyik fő nevezetessége a Cham Múzeum, mely sokak szerint a cham művészet legnagyobb gyűjteménye. A Champa egy ősi civilizáció, mely a mai Közép- és Dél-Vietnám teljes partvidékén virágzott az V. századtól. Ezt a birodalmat hódította meg északról Vietnám a XVIII. században.
A múzeum megtekintése után a Danang fő látnivalójának tartott Márvány-hegyekhez utazunk (öt látványos hegy egymás mellett márványból és mészkőből). A hely különlegességét fokozzák a barlangok, az ősi hindu és buddhista szentélyek, pagodák. Az egyik hegy tetejére 156 lépcső vezet, ahonnan pompás kilátás nyílik a többi hegyre, a környező tájra és a tengerpartra.
A délutáni órákban érkezünk meg a közeli Hoi An városába, szállás (2 éj). Hoi An Délkelet-Ázsia egyik fő kereskedővárosa volt a XVI. századtól, és az ősi óvárosa egészen kiváló állapotban megmaradt. Már érkezés után lehetőség lesz egy sétára az óváros hangulatos, színes lampionokkal kivilágított utcáin.

9. nap: My Son (Vietnám Angkorja), Hoi An
Délelőtt pihenés, szabad program.
Fakultatív program: My Son (Vietnám Angkorja)
Félnapos kirándulás a közeli My Son romvárosba, melyet Vietnám Angkorjának is szoktak nevezni. Persze az Angkorhoz hasonlítás nyilván túlzás, de My Son meglátogatása mindenképpen nagy élmény az építészetet és az ősi civilizációkat kedvelők számára. Évszázadokkal ezelőtt My Son a Champa birodalom vallási és kulturális központja volt, aztán a hely feledésbe merült a XIX. század végéig, amikor francia régészek feltárták ezt a szép fekvésű hindu templomegyüttest a dzsungel szélén.
A fakultatív program ára: 13.500 Ft
Délután városnéző séta Hoi An bűbájos óvárosában. A séta fénypontja a város jelképének számító ősi fedett híd, melyet a japánok építettek az 1500-as évek végén.

10. nap: Ho Chi Minh City (Saigon)
Reggel transzfer a danangi repülőtérre, elutazás Dél-Vietnámba, Ho Chi Minh Citybe (régi nevén: Saigonba). A késő délelőtti érkezést követően városnézés Vietnám legnagyobb városában, mely az ország legjelentősebb gazdasági központja is. Az egykori francia gyarmati fővárosban még mindig sok szép épület emlékeztet a gyarmati időszakra, például a Notre-Dame katedrális és a Főposta pompás épülete, melyet Gustav Eiffel (a párizsi Eiffel-torony megálmodója) tervezett. A városnézés során látogatást teszünk a vietnámi háború múzeumában és az egészen különleges Ben Thanh piacon is. Szállás Ho Chi Minh Cityben, a városközpont közelében (1 éj).

11. nap: Cu Chi alagútrendszer, Ho Chi Minh City (Saigon)
Pihenés a szállodában, illetve szabad program Ho Chi Minh City belvárosában.
Fakultatív program: Cu Chi alagútrendszer
A nap folyamán az érdeklődőkkel ellátogatunk a Saigontól nem messze található Cu Chi alagutakhoz, ahol a vietnámi háborúban a gerillák által ásott alagútrendszer egy darabjának látványos bemutatásában lehet részünk (kb. 4-5 órás program).
A fakultatív program ára: 9.600 Ft
Bár délután a szállodai szobák már nem állnak rendelkezésre, elutazás előtt kényelmes zuhanyzási lehetőséget biztosítunk a szállodában.
Este vacsora, majd transzfer a repülőtérre, elutazás egyszeri átszállással Budapestre.

12. nap:
Érkezés Ferihegyre a déli órákban.

Találatok - /

Indulás

Időtartam

Szobatípus

Ár

 

 

2023-02-08 9 éj

915000.00 Ft/fő

Ajánlatkérés
Adat / lap
/

Időpont - Teljes részvételi díj
2023. febr. 8-19.  724.000 Ft + 191.000 Ft (reptéri ill.) = 915.000 Ft  
 

A teljes részvételi díj tartalmazza a repülőjegyeket (beleértve a Vietnámon belüli 2 repülőjáratot is) a 23 kg-os feladható poggyásszal, a reptéri illetékeket, a 9 éjszakai szállást, 9 büféreggelit, 12 főétkezést (ebéd vagy vacsora), az útlemondási biztosítást, az irodánk idegenvezetőjét a budapesti indulástól a budapesti érkezésig, a helyi idegenvezetéseket, a transzfereket, a helyi autóbuszos közlekedést, a Halong-öbölbeli kétnapos hajózást a fenti programleírás szerint, a felsorolt programokat belépődíjakkal, valamint a vízumügyintézéshez szükséges meghívólevél díját. 

A helyszínen borravalót illik adni a gépkocsivezetőknek és a helyi idegenvezetőknek (természetesen csak akkor, ha elégedettek a munkájukkal). Utasonként összesen kb. 40-50 dollárra kell számítani. 

Egyágyas felár: 166.000 Ft 

Betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás: 520 Ft/nap

Vízumdíj Vietnámba: 25 USD (készpénzben a helyszínen fizetendő)


A szabad helyekről munkatársaink adnak tájékoztatást! Kérje ajánlatunkat!

Érintett desztinációk:

Vietnám

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Térség: Közép Vietnám

Város: Hoi An


Vietnám

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Térség: Körutazás Vietnámban

Város: Körutazás Vietnámban


Vietnám

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Térség: Észak Vietnám

Város: Hanoi

Vietnám fővárosa, Itt található a Ho Si Minh-mauzóleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, és számos történelmi látványosság. Óváros: A város régi negyede híres kézműveseiről és kereskedőiről, és számos selyemüzletéről. Hoan Kiem-tó Jadeberg-templom Literaturtemplom Ho Chi Minh- lakóház Vietnami nemzeti egyetem Opera Etnológiai múzeum  (forrás wikipedia)

Vietnám

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Térség: Világörökségek Vietnámban

Város: Trang An kultúrtáj

Vietnám

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Térség: Közép Vietnám

Város: Hue

Vietnám

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Térség: Dél Vietnám

Vietnám

Látnivalók:

Hanoi

Hanoi, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosa. Észak-Vietnám közepén helyezkedik el, közel 1000 km2 területen. A várost a Vörös folyó osztja ketté, mintegy 30 km hosszúságban. A történelem során kedvező elhelyezkedése folytán fokozatosan Vietnám gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és közlekedési csomópontjává vált.Az időszámítás előtt kezdődött megszállás alatt a kínai feudális családok kezdték meg a mai Hanoi fővárossá való kiépítését. A Ly dinasztia egyik uralkodója 1010-ben a városnak a Thang Long (Felszálló Sárkány) nevet adta. Többszöri változást követően mai nevét - ami folyóközt jelent - Minh Menh császár uralkodása alatt 1831-ben vette fel. A francia gyarmatosítók az ősi Hanoit nagyrészt lerombolták, így a régi fővárost csak néhány emlék őrzi. A franciák uralma alatt Hanoi az Indokínai Unió és Tonkin (Észak-Vietnám) fővárosa is volt. 1945-től Hanoi a VDK, majd a VSZK fővárosa.

Hanoit közigazgatásilag 4 belső és 5 külső kerületre osztották. Lakossága mintegy 3,5 millió fő, ebből 1,2 millió a belvárosban, 2,3 millió a külvárosokban él. A népsűrűség a belváros egyes kerületeiben eléri a 40 ezer főt négyzetkilométerenként. Előrejelzések szerint 2020-ra a város lakossága megközelíti a 4,5 milliót.
A főváros gazdasági életében a kereskedelem mellett egyre inkább az ipari tevékenység válik meghatározóvá, jelenleg a GDP kb. 33%-át állítja elő. A 2000-ig tervezett kb. 8 milliárd dolláros nagyságrendű beruházások jelentős részét új ipari zónák kialakítására, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. 1996-2000. között évente 15%-os GDP növekedéssel számolnak Hanoiban, ezen belül az ipar termelése 19-20%-kal, a mezőgazdaságé 4-4,5%-kal emelkedik évente.

A főváros klímája tipikusan észak-vietnámi, trópusi jellegzetességgel, langyos monszunnal. Az évi átlaghőmérséklet 23,5 °C, a páratartalom sohasem csökken 80% alá. Májustól szeptemberig tart a meleg és esős időszak, míg novembertől márciusig a hideg és száraz. A két szezon között rövid átmeneti időszak van, április és október. Decemberben az átlaghőmérséklet 18 °C, de néhány hidegebb napra (12-15 °C) is lehet számítani.

HCM-város

Ho Chi Minh város (korábbi nevén Saigon), légvonalban 50 km-re fekszik a Dél-kínai-tengertől és szárazföldi úton 1730 km-re van a fővárostól, Hanoitól.
A Tay Ninh, Song Be, Dong Nai és Long An tartományok által határolt város szélén található Bien Hoa, a nagy ipari zóna, amely korábban az amerikai hadsereg egyik nagy kiterjedésű bázisa volt. (Ebben a minőségében a terület 1955-75. között infrastrukturálisan nagy fejlődésen ment keresztül.) 125 km-re délkeletre helyezkedik el az ország gazdaságát, annak jövőbeni fejlődését nagyban meghatározó gáz- és kőolajkitermelési komplexum, Vung Tau. A várostól délnyugatra terül el az egész térség mezőgazdasági , élelmiszerellátó központja, a Mekong-delta. Ho Chi Minh városon két folyó, a Saigon és a Dong Nai megy keresztül. A Saigon folyó kiváló adottsága hogy 30.000 tonnás teherhajók számára is hajózható, ezáltal a városnak tengeri kikötője van. A Tan Son Nhat repülőtér nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, légi úton közvetlen összeköttetése van a térség valamennyi számottevő pontján kívül Európával, Ausztráliával, Észak-Amerikával és a Közel-Kelettel.

A város 2056 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, amelyből 84.000 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, 41.000 ha erdőség és vízkultúra, 38.000 ha lakott vagy ipari hasznosítású. A lakosság száma a legfrissebb adatok szerint megközelíti az 5 millió főt. Nem hivatalos becslések szerint az ideiglenesen munkát vállaló bevándorlókkal és az agglomerációban élőkkel együtt mintegy 8 millió ember lakja a metropolist. A népsűrűség 2500 fő/négyzetkilométer, az aktív népesség kb. 2,8 millió, a munkanélküliségi ráta 10% körüli.

A városban két évszak különböztethető meg: száraz (november-április), esős (május-október). Az évi átlagos középhőmérséklet 27 °C. Az átlagos relatív páratartalom 80%.
Ho Chi Minh város (Saigon) a világ nagyobb városaival összehasonlítva viszonylag fiatal település, csak 400 éve alapították, a vietek észak- és középső területekről történt migrációját követően. A XVI. század végén a város helyén még lakatlan, erdős, mocsaras terület volt, és később, a Trinh és a Nguyen dinasztiák alatt formálódott városi jellegű településsé. Az elmúlt négy évszázad alatt folyamatosan vált Vietnám déli vidékének - bizonyos mértékig Indokína és tágabb földrajzi értelemben Dél-Kelet-Ázsia - politikai, kulturális és gazdasági központjává. Saigon történelme során mindig a hazafias mozgalmak színtere volt, így a sziámi agresszió, a Quing invázió, a francia gyarmatosítás és az amerikaiakkal szembeni ellenállás során egyaránt.

A város nevezetességei többek között: Városháza, Újraegyesítési Palota, Városi Színház, Központi Posta, Notre Dame Katedrális, Cu Chi alagútrendszer, Dong Khoi főutca, ezen kívül számos pagoda és múzeum.

Ha Long Öböl

Quang Ninh tartományban 170 km-re van a fővárostól csodálatos környezetben, 1.500 négyzetkilométeren, ahol mintegy háromezer sziget és tengerből kiemelkedő sziklatömb látható. Mágikus, lenyűgöző, helyenként félelmetes. A tengervíz és a szél barlangokat és több helyütt több km hosszúságú alagútakat vájt ki a sziklákban.
A szokásos, egyben a legrövidebb hajóút, és ami csak egy kis részét teszi láthatóvá az öbölnek, mintegy 4 órát vesz igénybe. Természetesen több irányban - az öböl északi, középső, déli és keleti részén - lehet hajóútat tenni. E közben mód nyílik a cseppkőbarlangok, belső tavak megtekintésére is.

Ha Long-ot gyakran a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. 1995 decemberében az UNESCO a “világörökség részének” nyilvánította. A Ha Long név “Leszálló Sárkány”-t jelent, melyet Pan Ting-Kouei kínai utazó már 1688-ban említ. A monda szerint egy földre szálló óriás sárkány szárnyaival darabokra tördelte a hatalmas hegyeket.
A halászok és korallgyűjtők a filmekből jól ismert romantikus látványt nyújtó ázsiai dzsunkát vagy bambusznádból készített ladikot “lélekvesztőt” használnak, a turizmus fellendülésével egyre nagyobb nemzetközi és ma már belpolitikai hatást kiváltó gondot okozva a környezetben tett károk és szennyezés miatt.

Ha Long vidéke a korai földtörténeti korban keletkezett, hatalmas mészkőhelyek és tömbök süllyedése következtében. A törésvonalakat részben a Vörös folyó, részben pedig a tengervíz öntötte el. Az idők folyamán, a mészkő kémiai bomlása és a szél hatása fokozatosan a legváltozatosabb formákat alakította ki. Az Öböl 6000 éve még a szárazföld része volt. Távolabbi részén található a “Majmok szigete”, ahol makákó majmokat tenyésztenek. Egy másik szigeten fecskefészkeket gyűjtenek, a kínai konyha ínyenc ételének alapanyagát.

Az öböl átlagos vízmélysége 20, de a törésvonalakban eléri a 100 métert is. Egyes sziklák közelében a búvárok számára különösen érdekes víz alatti barlangok találhatók. A távolabbi szigetek közelében reggel és késő délután repülőhalakat lehet látni: a szigeteken igen gazdag az állatvilág és a madárvilág.
Az Öböl megközelítése gépkocsival Hanoiból, egy irányban minimum 3-4 órát vesz igénybe.


Ho Chi Minh City (Saigon)
Vietnám szíve-lelke ez az ipari központ, a legnagyobb város, a gazdaság és a kultúra fővárosa. Érdemes megtekinteni a Giac Lam pagodát, a neoromán Notre Dame székesegyházat és a Cholon piacot. Vasárnap és ünnepnapokon az utcák tele vannak a helyi fiatalokkal.

Dalat
A déli hegyvidéki régió fő központja. A fő látnivalók a Hang Nga vendégház és képtár, amelyet a helyiek őrültek házának neveznek; a nyári palota, a Francia negyed, és a Szerelemvölgy (vízibiciklizési lehetőség a tavon). Kellemes sétákat, kerékpár- vagy lovastúrát lehet tenni a város körül, de ügyeljünk arra, hogy a C jelzésű területekre a turisták nem léphetnek be! A város híres továbbá kávézóiról, és nagyon népszerű a vietnámi nyaralók és nászutasok körében.

Nha Trang
Meglehetősen csendes nyaralóhely. Ha meguntuk a strandolást, látogassunk el a Cham toronyba, amelyet a VII. és XII. század között építettek egy II. sz.-i hindu zarándokhelyen.

Hué
Vietnám leggyönyörűbb városa, 18O2-1945-ig az ország fővárosa volt, de máig a fő kulturális, vallási és oktatási központja az országnak. A látnivalók között van a Citadella, a királyi sírok, úszni érdemes a Thuan An strandra menni, kirándulni pedig a Perfume folyóhoz.

Hanoi
Az ország fővárosa kisebb, csendesebb, zöldebb, mint Saigon. Megtekintendő helyek az Irodalom temploma (az első vietnámi egyetem helyén), a XV. sz.-i Régi negyed és a Ho Chi Minh mauzóleum.

Halong-öböl
Az ország egyik természeti csodája gyönyörű tengerével, közel 3 ezer közeli szigetével. Számtalan strand és barlang található a kis szigeteken. A legszebb barlang a Hang Dau Go. A fő tevékenység a kirándulás, természetjárás az öböl környékén.

Térség: Világörökségek Vietnámban

Város: Hạ Long-öböl

Válogasson útjaink közt téma szerint!