Dublin Pass

Aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörű tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékű élettempónak, vagy ha ki nem állhatja, ha néha jól bőrig ázik. Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné. Egynapi kényelmes autókázással Kilkenny grófság festői rétjeinek, kanyargó folyóinak és erdőségeinek világából Connemara drámai látványt nyújtó hegyei közé érkezhetünk, vagy eljuthatunk tavaihoz és elhagyatott tengerpartjaihoz. A sziget egyetlen pontja sincs 100 km-nél távolabb a tengertől, és bár nem találunk embert, aki napfürdőzni menne az Ír-szigetre, azért bőven akadnak családközpontú tengerparti üdülőhelyek és több kilométer hosszú, általában szinte elhagyatott, fövenyes tengerparti sávok is.
Sok más európai országhoz képest az Ír-sziget kellemesen ódivatúnak tűnhet, ám a gombamód szaporodó gyorséttermek az itteni városkák időtlen báját is aláaknázzák. A sziget hosszú és eseményekben bővelkedő történelme gazdag építészeti és művészeti hagyatékában találni történelem előtti építményeket, romjaiban is hangulatos apátságokat és elegáns, György kori kúriákat is.
Az Ír-sziget fő vonzerejét mégis az itt élő emberek jelentik. Bármilyen kockázatos dolog is általánosságban beszélni ötmillió valódi egyéniségről, a látogató benyomása mégis az lesz, hogy barátságosak, jó kedélyűek, ravaszak, és mindehhez olyan kellem és az élethez való könnyed hozzáállás társul, mely a helyzettől függően nemtörődömségnek, de akár hamisítatlan józan észnek is tűnhet. A leggyakrabban hallott mondás errefelé: "No problem", vagyis: semmi gond! A vidámságot az írek nagyon komolyan veszik, és nem is vallanak szégyent ezen a téren: nem kell hozzá más, csak egy alkalmas társ, egy-két pohárka, és máris folyik a csevegés.

Dublin

Mint annyi más főváros, Dublin is igyekszik betölteni az Ír Köztársaság központjának szerepét, ugyanakkor önálló egységként is megállja a helyét. A dubliniak előszeretettel gondolnak úgy magukra, mint egy különleges fajta tagjaira - a többi ír nem csekély bosszúságára. Kétségtelen, hogy ez a legnagyobb és legkozmopolitább város az egész Ír-szigeten. A dubliniak - a többi nagyváros lakóival ellentétben - általában örömmel elegyednek szóba az idegennel, akinek így azonnal alkalma nyílik megízlelni a varázslatos dublini akcentust. A turisták érdeklődésére számot tartó Dublin egy kisebb, gyalogszerrel is könnyen bejárható területen fekszik. A képtárak, múzeumok és fontosabb középületek a Liffey folyótól délre találhatók. Városszerte megcsodálhatjuk a díszes ajtótokokkal ékeskedő, impozáns vagy kevésbé feltűnő, sajnos gyakran megdöbbentően rossz állapotú György korabeli házakat. A legjobb állapotban fennmaradt részek a Trinity College-tól délre vannak, főleg a Merrion Square-en (itt érdemes megnézni a híres lakók tiszteletére elhelyezett emléktáblákat) és a Fitzwilliam Square-en.
Ezzel együtt Dublin rendkívül lebilincselő, több helyütt kifejezetten szép város, mely az ide látogatókat számtalan érdekességgel - kiváló múzeumokkal és képtárakkal, igényes üzletekkel és éttermekkel, első osztályú szórakozási lehetőségekkel - várja. Ezek után nem is véletlen, hogy 1991-ben Európában Dublin lett a Kultúra Városa.

Cork és a sziget déli része

Cork igazából soha nem törődött bele Dublin felsőbbrendűségébe. Lehet, hogy méretben a főváros után csak a második, de Cork is nyüzsgő nagyváros, melynek történelme legalább olyan régi és gazdag, mint vetélytársáé. Sajnos Cork a múlt néhány politikai konfliktusában a vesztes oldalán állt, ez is az egyik oka annak, hogy középkori és György korabeli épületeiből nem sok maradt épen. Ma néhány városrészében már a pusztulás és hanyatlás jelei mutatkoznak, de a város összességében mégis életerős és magabiztos benyomást kelt. Egy 18. századi látogató még hatalmas óceánjáró hajókat látott volna horgonyozni a város központjában, ahol most a Patrick Street és a Grand Parade található. Bár kettő híján a folyó valamennyi nagyobb csatornáját betemették, Cork szíve ma is folyóparti jelleget mutat.

ST ANN'S CHURCH,
SHANDON
Church Street Egy középkori templom helyén a 18. században építették a Szent Anna-templomot, amely érdekes, kétszínű tornyáról nevezetes: az egyik fele vörös homokkőből, a másik fehér mészkőből készült. Nyolc harangból álló harangjátékát csekély díj ellenében a látogatók is megszólaltathatják.

ST FINN BARRE’S CATHEDRAL
Bishop Street
William Burgesnek, az álgótikus stílus e lelkes hívének jellegzetesen féktelen tervei alapján az 1870-es években épült, mint sorrendben a harmadik székesegyház ezen a helyen. Külsejének részletgazdagsága után belső tere némileg kiábrándítónak mondható.


LÁTNIVALÓK A VÁROSKÖZPONTON KÍVÜL

CORK PUBLIC MUSEUM
Fitzgerald Park
A városi múzeum egy szép parkban álló György korabeli kúriában kapott helyet a Mardyke Walk mentén. A gyűjtemények Cork csipke- és üvegiparát és a kereskedelmi bankokat mutatják be.

DUNKATHEL HOUSE
Glanmire
Dunkathel egy 1790 körül épült György korabeli kúria. Látnivalói közül említésre méltó a 19. századi festett előcsarnok, a szép, Bathban bányászott kőből épült lépcsőház és több Adam-stílusú kandalló. Az antik ír bútorokon
kívül egy viktoriánus vízfestmény-gyűjtemény és egy kintorna is megtekinthető itt.

SZÓRAKOZÁS

Az Ír-szigeten az a felfogás, hogy az életnek a lehető legörömtelibbnek kell lennie, és hogy ezeket az örömöket másokkal is meg kell osztani. A városoktól távolabb a fő szórakozási lehetőség a pub, ahol az ember kedvére anekdotázgathat vagy nótázgathat. Sok városban helyi színjátszókör működik, esetleg vándortársulatokat hívnak meg, és a legtöbb közösség évente legalább egy alkalommal fesztivált rendez.

Az ír zene
Az írek zenéje pezsgő, életvidám. A zenészek többféle hangszeren játszanak - ha nem is az íreket jelképező hárfán, de hegedűn, fuvolán, sípon, tangóharmonikán és gitáron, valamint két, csak az Ír-szigetre jellemző hangszeren, az uillean sípon (ez olyan, mint a skót duda, de nem tüdővel, hanem fújtatóval pumpálják fel) és bodhranon, mely kecskebőrrel bevont dob. A kocsmai örömzenéléseken kívül érdekesek lehetnek az ún. fleadh-k (kiejtése kb. flaa), melyeket a Comhaltas Ceoltóirí Eireann (koaltasz keoltori ajran) 200 irodájának valamelyike szervez, és ha szerencsénk van, meghívnak egy ceilidhbe, vagyis zenés-táncos mulatságba.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

Régebben az ír ételek fő jellemzője a mennyiség és nem a minőség volt, de a helyzet javulóban van. A legjobb éttermekben egyre ötletgazdagabb módon készítik el a kiváló hazai alapanyagokat: a tenger gyümölcseit, a lazacot, a tengeri pisztrángot, az osztrigát és kagylókat, a marha- és bárányhúst, valamint a vadhúsokat.

Étkezés
Aki az Ír Köztársaságban biztosra akar menni, az rendeljen "ír reggelit", vagy ahogy Észak-Írországban hívják, "Ulster fry"-t. Ez általában gyümölcsléből és/vagy gabonapehelyből és zabkásából áll, majd egy jókora tányéron a következők valamelyike vagy éppen mindegyike: szalonna, vékony kolbász, véres vagy májas hurka, tojás, paradicsom és gomba. Ezt általában búza- vagy szójakenyérrel és pirítóssal adják, némely esetben burgonyafánkkal. A pubokban
łAz atlanti osztrigák ünneplése is kapható tea és kávé, és a legtöbb egy-két egyszerű harapnivalót, pl. szendvicset is kínál. A kora este az étlapra kerülő, olcsóbb ételekből álló turistamenük egyre jobban elterjednek, csakúgy, mint a laktató és viszonylag olcsó "high tea", ami nem más, mint egy egyszerű meleg étel pl. fish and chips, vajas kenyér, dzsem és tea.

Italok
A társadalmi élet központja vitathatatlanul a pub, vagyis a kultúrkocsma. Kevés ír kocsma próbál többnek kinézni, mint ami, és bár külsőleg nem más, mint az ivászatra specializálódott lebuj, a barátságos hangulat azonnal rácáfol az első benyomásokra. A legtöbb ír az itt készült whiskeyt (errefelé ugyanis így írják) és sört fogyasztja. A leghíresebb ír ital a Dublinban 1759 óta főzött Guinness, ez a sima, csaknem fekete, keserédes sör - tetején az elmaradhatatlan, krémes és drapp habbal. A második a whiskey, melyből mintegy 15-félét tartanak nyilván, például a Jameson's- és a Gilbey's-féle érett malátawhiskeyt és a világ legrégebbi (legális) whiskeylepárlójában, a Bushmillsnél készült ritkaságot.