Őszi körutazás a Benelux államokban -...

Az ország északi és nyugati részén a Flandriai síkság terül el, amely kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. Déli részén az Ardennek röghegység helyezkedik el. Legmagasabb pontja: Botrange 694 m.

Jelentős folyói: Meuse, Schelde, Sambre

Fő latnivalok:
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge őrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.

Brüsszelt kettős fővárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthető meg a híres Pisilő Fiú szobra, a Régi Korok Művészetének Múzeuma valamint a Modern Művészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel.

Köztudott, hogy Belgiumban készítik a legfinomabb csokoládékat. Törvény vagy előírás ugyan nincs rá, de a belgák azt tartják igazi csokoládénak, amelyben legalább 70 százalékos a kakaótartalom. Galler, Charlemagne, Café-Tasse és Jacques ? négy márkanév, amely miatt a belga csokoládé igazi ínyencségnek számít világszerte. A Jacques csokoládégyár Eupenben található üzeme azért különösen érdekes, mert nemcsak gyár, hanem turistalátványosság is egyben. Nemrégiben kiderült, hogy a belgák nagy részének fogalma nincs, miből és hogyan készül a csokoládé, ezért az üzemben kisebb múzeumot létesítettek, valamint függőhidat építettek, s ezen végigsétálva a látogatók valamennyi munkafolyamatot megA múzeumrészben megkóstolhatják a meleg és folyékony kakaómasszát, miközben kiállított képeken és videofilmen tekinthetik meg a kakaóbab leszedésének és válogatásának folyamatát. Különleges csokoládépapírok mellett megtalálhatók itt a századfordulós csokiautomaták és eszközök abból az időből, amikor még kézzel végeztek minden munkát. A függőhídon a munkafolyamat legapróbb részlete is szemügyre vehető, a dolgozóknak pedig meg kellett szokniuk, hogy minden mozdulatukat figyelik. De csak nézni szabad, fényképezni tilos, az erős konkurenciaharc miatt. A Jacques gyár 23.000 tonna csokoládét gyárt évente, ennek 70 százalékát exportálja, főleg Kanadába és USA-ba.

Belga városok

Hasselt

1839-ben aláírtak Londonban egy államszerzodést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fovárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos muvészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a Miasszonyunk temploma (Notre-Dame), és a Begina. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak.

Gent (Ghent)

a Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd késobb hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században "Baudouine of the iron arm" (Baldvin a vaskezu) építette a betolakodók ellen. Késobb flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelokápolnájában található Jan von Eyck világhíru �A titokzatos bárány imádása� címu alkotása. A Gent környékén található festői falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos muvész lakik.

Bruges

Észak-Flandria fővárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentősebb kereskedelmi központja. Elsősorban a gyapjú kereskedelem volt számottevő, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedők gazdagságából, amelyből a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdődött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörű kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyüjteményekben a jelenlegi flamand művek és a modern festők művei láthatók.

Namur

a belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép � a citadella. Annak ellenére, hogy egykor "várváros" volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erodítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdomúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentős régészeti gyüjteménye van.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)

Éghajlat:

Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. A téli és nyári átlagos hőmérséklet közötti különbség mértéke nem túl nagy, a nyár általában hűvös, a tél viszont enyhe (a januári középhőmérséklet 3 fok, a júliusi 17 fok). Az átlagos évi középhőmérséklet 11 fok, a csapadék éves mennyisége 900 mm körül alakul, eloszlása egyenletes.

A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belső területek felé haladva és távolodva a tengeri időjárási tényezőktől a hőmérséklet folyamatosan nő. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esőket szinte kizárólag a hegyvidéken élők tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esős hónapok közé tartoznak.

Ünnepek:

Újév (január 1.)
a Munka Ünnepe (május 1.)
Függetlenség Napját (július 21.)
Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.)
Mindenszenteket (november 1.)
Veteránok Napját (november 11.)
Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.)
Karácsonyt (december 25-26.).

Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.

Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.).

Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít.

A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét.

A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elott tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elott, míg a kereszténység elotti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek eluzésére szolgált.

Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak.

Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.

Helyi konyha:

Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyűket kóstolhat meg.

A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeiről (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle söréről és a sült krumpliról (frites), amiről azt állítják, hogy ők találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemléből vagy kenyérből áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdődik.

Luxemburg Nyugat-Európa miniállama, a világ leggazdagabb országa. Franciaországgal, Belgiummal, Hollandiával és Németországgal határos, a Benelux államok egyike.

Fővárosa Luxemburg City. A pénzügyi világ vezetőinek, valamint az Európai Unió titkárságainak ad otthont. Fő különlegessége az erőd, melyre mintegy 1000 évvel ezelőtt épült, ami ugyan eredeti valójában nem áll már, de az alá épített mély kazamata a Világörökség részét képezi. Különleges látvány tárul elénk a Szentlélek Citadelláról, de nem érdemes kihagyni a város többi nevezetességét sem: a Történeti és Művészeti Múzeumot, a Posta Múzeumot, a Villamos Múzeumot, valamint a Millenniumi Emlékművet.

Az ország északi és nyugati részén a Flandriai síkság terül el, amely kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. Déli részén az Ardennek röghegység helyezkedik el. Legmagasabb pontja: Botrange 694 m.

Jelentős folyói: Meuse, Schelde, Sambre

Fő latnivalok:
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge őrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.

Brüsszelt kettős fővárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthető meg a híres Pisilő Fiú szobra, a Régi Korok Művészetének Múzeuma valamint a Modern Művészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel.

Köztudott, hogy Belgiumban készítik a legfinomabb csokoládékat. Törvény vagy előírás ugyan nincs rá, de a belgák azt tartják igazi csokoládénak, amelyben legalább 70 százalékos a kakaótartalom. Galler, Charlemagne, Café-Tasse és Jacques ? négy márkanév, amely miatt a belga csokoládé igazi ínyencségnek számít világszerte. A Jacques csokoládégyár Eupenben található üzeme azért különösen érdekes, mert nemcsak gyár, hanem turistalátványosság is egyben. Nemrégiben kiderült, hogy a belgák nagy részének fogalma nincs, miből és hogyan készül a csokoládé, ezért az üzemben kisebb múzeumot létesítettek, valamint függőhidat építettek, s ezen végigsétálva a látogatók valamennyi munkafolyamatot megA múzeumrészben megkóstolhatják a meleg és folyékony kakaómasszát, miközben kiállított képeken és videofilmen tekinthetik meg a kakaóbab leszedésének és válogatásának folyamatát. Különleges csokoládépapírok mellett megtalálhatók itt a századfordulós csokiautomaták és eszközök abból az időből, amikor még kézzel végeztek minden munkát. A függőhídon a munkafolyamat legapróbb részlete is szemügyre vehető, a dolgozóknak pedig meg kellett szokniuk, hogy minden mozdulatukat figyelik. De csak nézni szabad, fényképezni tilos, az erős konkurenciaharc miatt. A Jacques gyár 23.000 tonna csokoládét gyárt évente, ennek 70 százalékát exportálja, főleg Kanadába és USA-ba.

Belga városok

Hasselt

1839-ben aláírtak Londonban egy államszerzodést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fovárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos muvészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a Miasszonyunk temploma (Notre-Dame), és a Begina. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak.

Gent (Ghent)

a Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd késobb hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században "Baudouine of the iron arm" (Baldvin a vaskezu) építette a betolakodók ellen. Késobb flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelokápolnájában található Jan von Eyck világhíru �A titokzatos bárány imádása� címu alkotása. A Gent környékén található festői falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos muvész lakik.

Bruges

Észak-Flandria fővárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentősebb kereskedelmi központja. Elsősorban a gyapjú kereskedelem volt számottevő, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedők gazdagságából, amelyből a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdődött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörű kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyüjteményekben a jelenlegi flamand művek és a modern festők művei láthatók.

Namur

a belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép � a citadella. Annak ellenére, hogy egykor "várváros" volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erodítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdomúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentős régészeti gyüjteménye van.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)

Éghajlat:

Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. A téli és nyári átlagos hőmérséklet közötti különbség mértéke nem túl nagy, a nyár általában hűvös, a tél viszont enyhe (a januári középhőmérséklet 3 fok, a júliusi 17 fok). Az átlagos évi középhőmérséklet 11 fok, a csapadék éves mennyisége 900 mm körül alakul, eloszlása egyenletes.

A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belső területek felé haladva és távolodva a tengeri időjárási tényezőktől a hőmérséklet folyamatosan nő. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esőket szinte kizárólag a hegyvidéken élők tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esős hónapok közé tartoznak.

Ünnepek:

Újév (január 1.)
a Munka Ünnepe (május 1.)
Függetlenség Napját (július 21.)
Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.)
Mindenszenteket (november 1.)
Veteránok Napját (november 11.)
Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.)
Karácsonyt (december 25-26.).

Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.

Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.).

Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít.

A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét.

A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elott tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elott, míg a kereszténység elotti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek eluzésére szolgált.

Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak.

Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.

Helyi konyha:

Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyűket kóstolhat meg.

A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeiről (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle söréről és a sült krumpliról (frites), amiről azt állítják, hogy ők találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemléből vagy kenyérből áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdődik.

Brüsszel város a Brüsszel Fővárosi Régió része, amely utóbbi enklávéként ékelődik a Flamand Régióba. Míg a brüsszeli régió és a város hivatalosan kétnyelvű, a környező települések már hivatalosan a flamand nyelvet használják, kivéve a hat, nyelvi létesítményekkel rendelkező települést, ahol a francia nyelv használata megengedett a hivatalos ügyintézésben. A városon folyik keresztül a Senne folyó, amely Brüsszelt köti össze a tengerrel. A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. A középkorban (a 7. századtól) a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt. (forrás wikipedia)

Amszterdam a Föld egyik legkozmopolitább városa. Hírnevét a nyüzsgésnek, a liberális gondolkodásnak köszönheti. A 17. századi épületek, a parkok, a csatornák és hídjaik, a múzeumok értékes gyűjteményei mind fontosak a turizmus szempontjából, de a legtöbb turistát az "Amszterdam Érzés" vonzza a városba. Amszterdam nem a múzeumlátogatásról szól, de azért legalább a híresebbeket ne hagyjuk ki. A városban a turistának egyetlen dolga van, vegye át a helyiek életritmusát, és érezze jól magát. Amszterdam rendkívüli város, sok előnnyel és kevés hátránnyal. A város kicsi, szép, ezért nem is olyan hangos, és köszönhetően a csatornáknak még a forgalom sem olyan nagy. Mivel Amszterdam időzónájának szinte legkeletibb részén van, ezért a nyár közepén vannak olyan napok, amikor még este 11-kor is világos van. A város későnkelő, a legtöbb bolt 10-kor nyit, a bárok és kávézók pedig általában éjjel 1-kor vagy 2-kor zárnak. Időjárása télen enyhe, nyáron hűvös. Az itt lakók szinte mind beszélnek angolul, sokan németül vagy franciául is.
A városban több mint 1000 vendéglátóegységet találhatunk, a legtöbbet a belvárosban. Eredeti holland ételt felszolgáló étterem azonban nincs sok, ugyanis ha a hollandok elugranak egy étterembe, akkor nem holland ételt szeretnek enni. Az árak rendkívül magasak (legalábbis egy átlag magyar fizetéshez képest). A borravaló minden szolgáltatás árában benne foglaltatik, így elég, ha annyit fizetsz, amennyit kérnek. Ha a számlára ráírják, hogy kiszolgálás nincs beleszámítva, az csak azt jelenti, hogy be akarnak csapni.

Bár kevesebbet esik Rómában, Amszterdamban több kávézó van, valaha így reklámozták ezt a várost, és ez a tétel még ma is él. Megszámlálhatatlanul sok kávézót és bárt találunk itt. A kettő között egyébként nincs sok különbség, az is megegyezik, hogy a konyha 21 óra körül zár. 10 éve lehetetlen volt rossz kávét kapni a városban, de az instant kávé megjelenésével megjelent ez is, úgyhogy ha ihatót szeretnénk kapni, akkor arra figyeljünk, hogy van-e kávémasina a pult mögött. A sör szerelmesei próbálják ki a witbier-t (fehér sör), különleges élményben lesz részük. Sört és bort 16 éves kortól, töményebbet 18 éves kortól lehet inni.