Kelet-India - Szikkim - Bhután

Terület:  3 287 263 km2  Népesség:  846 303 000 fő  Főváros:  Újdelhi  Hivatalos nyelv:  hindi, angol  Pénznem:  1 indiai rúpia=100 paisa  Időzóna:  CET +5 óra (GMT +6 óra)  Áramforrás:  220V  Magyar Követség:  Újdelhi, 2/50-M, Nitimarg, Chanakyapuri, 110021 Tel: 91-11-611-4737. Fax: 91-11-688-6742 
Vízum: szükséges  Útlevél: szükséges  Országhívószám:  + 91

Földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa. 28 államot és 7 szövetségi területet foglal magába. Tengerpartjainak hossza 7517 km.

Látnivalók

Ha Delhibe érkezünk, könnyen eszünkbe juthat, hogy miért is jöttünk ebbe az országba? Óriási szeméthegyek, tömeg, hangzavar és furcsa illat fogad bennünket. Ha mégsem fordulunk sarkon, és jobban elmerülünk a városban, csodálatos építészeti emlékeket, a világ egyik legnagyobb bazárját és remek ételeket fedezhetünk itt fel. A főváros remek kiindulópontot nyújt az agrai és a jaipudi kirándulásokhoz. Egyszóval, fogjuk be az orrunkat és élvezzük a nyüzsgést!
Mumbai, régi nevén Bombay, az ország legforgalmasabb városa, a híres indiai moziipar központja. Híres a Chowpatty strand és Ázsia legnagyobb vöröslámpás negyede.
Kalkutta az ország politikai, művészeti és oktatási központja. A város tüdeje a Maidan Park, a helyiek ide járnak krikett- és focimeccsekre, jógázni és politikai nagygyűlésekre is. A parkban található az óriási fehér márvány Viktória Emlékmű. Szintén érdemes megtekinteni az Indiai Múzeumot, az ország legnagyobb és legértékesebb múzeumát, a Botanikus Kertet és Howrah hidat, a világ legforgalmasabb hídját.
Agra a híres Taj Mahal városa. India turisztikai jelképe a valaha a szerelem oltárán emelt legkülönösebb épület, a Taj Mahal. A Mauzóleumot Jahan sah emelte második felesége halála után. Szintén ebben a városban található a vörös homokkőből épült Agra Erőd, melynek fala monumentális, a falon belül pedig csodaszép mecseteket, kerteket, termeket találhatunk. Sajnos nem minden része látogatható.
Varanasi 2000 éve India vallási központja. A szent folyó, a Gangesz partján épült zarándokhely a tudomány fellegvára is. A városban több mint 100 krematórium működik, ezek közül a Manikarnika Ghat a hindu emberek számára a legszentebb. Minden indiai embernek az a vágya, hogy testét itt hamvasszák el. A nyilvános hamvasztásokat a turisták is megnézhetik, de azért s videokamerákat ilyenkor hagyjuk otthon!
Shimla városa a gyarmati időkben a brit hódítók kedvelt pihenőhelye volt. A 2100 méter magasan fekvő városon meglátszik emiatt az angol ízlésvilág, a katolikus templom, a Gorton Kastély vagy a Vice Royal Lodge angol stílusban épült. Kufri síterepe csak 15 km-re fekszik innen.
Jaipur a híres rózsaszín városnegyedéről híres, melyet régi épületei és a városfal furcsa színe miatt neveznek így. Azért festették be, hogy jelezzék a város britekhez fűződő lojalitását Alfréd herceg látogatásakor 1853-ban. A település történelmi emlékei is ebben a városrészben vannak. Ezek közül kiemelkedik a Johari bazár, a világ egyik legnagyobb ékszerpiaca. A városra remek kilátás nyílik a Hawa Mahalból, az 1799-ben épített palotából. A magyarra Szelek Palotájaként fordítható épületet azért építették, hogy a királyi udvartartás hölgyei innen figyelhessék a város életét.
Udaipur India egyik legromantikusabb városa a Pichola-tó partján és szigetein fekszik. A város nevezetességei a Jagniwas és a Jagmandir Palota, a városi palota, a Jagdis templom és a Bagore ki Haveli.
Kochi történelmi emlékeiről híres kikötőváros. Óvárosa magán viseli a portugál, a holland és az angol építészet jellegzetes jegyeit. Itt található India legrégebbi temploma, de látható itt 16. századi szidó zsinagóga is. Érdemes elmenni egy város körüli sétahajókázásra, csoportokban úszkáló delfineket láthatunk.
A Kanha Nemzeti Park India legnagyobb nemzeti parkja, ez a dzsungel ihlette Kiplinget a Dzsungel Könyvének megírására. Elefántháton tigrismegfigyelő kirándulásra mehetünk.


Nagyon olcsón megúszhatjuk az indiai utazást, ha megelégszünk az igen szerény színvonalú szolgáltatásokkal. Az európaiak nagy része azonban ezt a komfortfokozatot nagyon kevésnek találja, a magas szintű szolgáltatásokért viszont komoly pénzt kell fizetni. Indiába tilos indiai rúpiát bevinni, illetve onnan kivinni. A városokban a legtöbb külföldi valutát könnyen beválthatjuk, de a legjobb, hogyha dollárt vagy fontot tartunk magunknál. Tanácsos minél többféle hitelkártyát és utazási csekket magunkkal vinni, így nem érhet bennünket meglepetés. Készüljünk fel arra, hogy a pénzváltás elég hosszadalmas művelet és rengeteg papír kitöltésével jár. A sérült vagy gyűrött bankjegyeket nem fogadják el sehol sem. A borravaló abszolút ismeretlen fogalom az országban, de ahhoz, hogy az ügyintézés egyszerűbb legyen, vagy valamilyen szolgáltatónál kedvezőbb bánásmódban részesüljünk, egy kevés csúszópénzt kell fizetnünk. Az utazás időpontja attól függ, hogy az ország melyik részébe kívánunk ellátogatni. Délre inkább az év elején utazzunk, északra pedig inkább nyáron! A Himalájába túrázni április és november között, síelni január és március között menjünk!
Az országban három nagy nemzetközi repülőtér van, az Európából érkező gépek Mumbai, Delhi vagy Kalkutta repterére érkeznek. Budapestről csak átszállással juthatunk el a fővárosba, de Mumbaiba heti öt gépet indít a Malév.

Történelmük során a tibetiek kétszer voltak olyan erősek, hogy hódíthattak. Először mindjárt egységes állammá alakulásukat követően a 8. században, amikor még az akkori kínai fővárost, Csangant, a mai Hsziant is elfoglalták, másodszor pedig a 17. században, amikor a világi és az egyházi hatalmat egyaránt gyakorló dalai lámák uralkodását  megszilárdították. Erős birodalmat hoztak létre a dalai lámák, amelynek feltétele itt is az egység volt, más  szóval a belső ellenfelek elnémítása. Rendjük, a sárga süveges Erényrend, a 17. századra maga mögé utasította az összes többi buddhista irányzatot. Némelyiket teljes egészében megszüntette, némelyiket pedig megszelidítve, elcsendesítve megtűrte maga mellett. Legmakacsabb ellenfelük ebben a belső harcban a vörös sapkások rendje volt, akik egy misztikus irányzatot képviseltek, s képviselnek ma is. Papjaik házasodnak, s misztikus gyakorlataikhoz szexuális technikákat is alkalmaznak. Ezeknek a "vörösöknek" egy csoportja döntött úgy a 17. században, hogy nem tűrik az erényrendiek hatalmaskodását, s híveikkel elmenekülnek az országból. S hová is menekültek volna a hűvös északról, ha nem a vágyott déli tájakra, melyeknek emlékét már első látogatásuk óta, vagyis csaknem ezer esztendeje őrizték szívükben a tibetiek. A vörösöknek ez a délre menekült rendje, a Sárkány rend aztán külön kis országot alapított itt, melyet azóta is tibetiek laknak, hivatalos nyelve a tibeti, s ma független királyság a Himalájában, ENSZ-tagállam. A neve Bhután, szanszkrit szóősszetételben annyit jelent, hogy Tibet vége.

Mondhatni, hogy a vörösöknek nagyon jól jött a sárgák uralma északon. Döntésükkel, hogy nem maradnak riválisként hazájukban, megcsinálták a szerencséjüket, megalapozták nyugodt jövőjüket. Bár Bhután szépséges, termékeny trópusi völgyei és óriás hegyei iránt időnként érdeklődtek a kínaiak, valamint a másik szomszéd, India is folyamatosan igyekezett államukat a befolyása alá vonni, a bhutániak már csaknem 300 éve mégiscsak jól vannak. Vígan élik életüket dunántúlnyi kis országukban. Mélyebben fekvő völgyeik az  édenkerthez hasonlíthatóak. Minden évszakban meleg van, pálmák lombjai ringatóznak a langyos szélben, mangó- narancs- és asókafák erdői borítják a hegyek lábait, pompáznak a rododendronfák színes virágai, azáleák nyílnak, a fűben a sárga íriszek, mályvarózsák. Csobogó patakok, tavak partján páva lépked, fent a lombok közt papagájok ülnek. Az erdőkben tigris, leopárd, medve, elefánt él, szarvasok legelik a tisztások pázsitját. A hegyoldalban a falusiak teraszosan művelik apró földjeiket, a különböző színű, szorosan egymáshoz illeszkedő ívelt földcsíkok, kocka és tégla alakzatok kész mandalát rajzolnak a tájba. Fölöttük a magasban a 7000 métert is meghaladó havas csúcsok, melyekből jégár lezúduló robaja hallatszik olykor, s minderre a roppant ég kékje borul, s ragyog a nap. Itt ragyog évente legtöbbet, a napsütéses órák száma a világon ezen a tájon a legmagasabb.

Szóval, ilyen paradicsomi országban élnek a bhutániak, jól élnek, nem is panaszkodnak. Ám nagyon bölcsen nem is  dicsekednek jó dolgukkal a világnak, nem büszkélkednek szép országukkal. A király évente csak néhány ezer turistát enged be India felől a határon, nehogy a nyugatiak ipari civilizációs igényei, szemléletük, életmódjuk megzavarják a bhutániak gondolkodását. Itt úgysem lehetne követni a nyugati életformát, a  Himalája meredek sziklabástyáira úgysem lehetne autósztrádát vagy száguldó vonatoknak szánt vasútat építeni, s komolyabb iparra sincs szükség az ellátás megszervezéséhez. A földeken megterem az élelem, az elektromos áramot megtermelik a folyók. Ennyi elég is az elfogadható életszínvonalhoz. Bhutánban az oktatás tizenegy évig ingyenes, s ahogy ezt egy kalandos villámlátogatás egyetlen napján jómagam is láthattam, az iskolás gyerekek egészségesek, vidámak, szép egyenruhájukban a legkisebbek is jókedvűen mennek az iskolába kora reggel. A felnőttek is jól öltözöttek, derűsek, vörös-fehér  falú házaik ablakából nyugodtan néznek gyerekeik után. Aztán szép lassan ők is elindulnak a dolgukra. Mint a mesében. Nincs nagy nyüzsgés, nincs nagy erőfeszítés az életükben.

A Himalája óriás hegyei még vigyáznak lakóikra. Az alig másfél milliónyi boldog bhutánit is egyelőre megóvták a mi civilizált életünk nyugtalanságától, halálos betegségeitől. S ami rajtuk múlik, azt a hegyek biztosan megteszik értük ezentúl is.