+36 26 560 043
Utazás módja
Ország
Dátum
Utazás módja
Térség
Hajótársaság
Hajó
Dátum
Rugalmasság
Utazás időtartama
Ár (tól-ig)

Himawari - nyári Japán körutazás, magyar...

1270000.00 Ft/fő

Japán, Körutazás Japánban

Szállás típus: Hotel ***
Ellátás: Reggeli
Utazás módja: Repülő
Időtartam: 7 éj
Típus: Körutazás, Városlátogatás
Indulás:


Júliusi körutunk alkalmával igyekszünk rövidebb idő alatt a lehető legtöbbet megmutatni Japán klasszikus látnivalói közül. Utunkat leginkább azoknak ajánljuk, akik a nyári szabadság alatt a legjobb ár-érték arányban szeretnének megismerkedni a felkelő nap országával, tapasztalt magyar idegenvezető segítségével. Programunk főbb részei a hatalmas modern metropolisz, Tokió, valamint a hagyományok és szentélyek városa, Kiotó, de mindezek mellett más, a közelben lévő ismert helyekkel is megismerkedhet, mint Kamakura, a Hakone Nemzeti Park, vagy Nara.

Útvonal: Tokió – Kamakura – Hakone – Kiotó – Nara – Oszaka
Időtartam: 10 nap / 7 éj
Tervezett időpont:
2023. július 17 – 26.

Szállás

  • Tokió (3+1 éj): Daiichi Hotel Ryogoku
  • Oszaka (3 éj): Hotel Elsereine Osaka

 

Program

 

1 . Nap - július 17.
 

Elutazás a délutáni órákban Budapestről, magyar nyelvű idegenvezető kíséretében a Emirates légitársaság járatán.

 

2 . Nap - július 18.
 

A késő délutáni órákban érkezünk a tokiói nemzetközi repülőtérre, ahonnan busszal megyünk a szállodába. A szobák elfoglalása után szabadprogram.

Szállás Tokióban.

 

3 . Nap - július 19.
 

Reggelit követően busszal utazunk a közeli Kamakura városába, melyet Kelet-Japán kiotójának is neveznek. Kamakura két legfőbb nevezetessége a hatalmas Buddha szobor a Kotoku-in templomban, valamint a festői Hasedera templom. A kulturális látványosságokat követően teszünk egy kellemes sétát Enoshima tengerpartján. Némi szabadidőt követően busszal utazunk vissza a fővárosba.

Szállás Tokióban.

 

4 . Nap - július 20.
 

Reggeli a szállodában, majd egész napos gyalogos városnézésünk során kipróbálhatjuk Tokió elsőre bonyolultnak tűnő, de valójában meglepően jól szervezett tömegközlekedését.

Először a TV-ből jól ismert forgalmas kereszteződéshez tartunk Shibuyában, majd a Meiji szentélyt látogatjuk meg. Ezt követően pedig elmerülünk Tokió üzleti- és szórakoztató negyedében, Shinjukuban. A nap végén a számtalan felhőkarcoló között emelkedő városháza kilátójából csodáljuk meg a városra nyíló panorámát.

Szállás Tokióban.

 

5 . Nap - július 21.
 

Egy időre búcsút veszünk a fővárostól, és korán reggel busszal indulunk a szent Fuji-hegy lábánál elterülő nemzeti parkba, Hakonéba. Itt először egy sétahajózáson veszünk részt az Ashi-tavon, majd a Hakone felvonóval megyünk Owakudani-ig, ahonnan jó idő esetén szép kilátás nyílik a Fuji-ra. Végezetül egy rövid megállót ejtünk a kitűnő állapotban megtartott Odawara Kastélynál. A program végén rövid időre visszatérünk Tokióba, de csak azért, hogy alkalmunk legyen kipróbálni a híres shinkansent, a japán szuperexpresszt. 250 km/órás sebességgel száguldunk az ország konyhájának is nevezett metropoliszba, Oszakába. Érkezés után elfoglaljuk szállodai szobáinkat.

Szállás Oszakában.

 

6 . Nap - július 22.
 

Egész napos, buszos városnézésre indulunk a szentélyek és gésák városába, Kiotóba. Elsőként a „Tiszta víz” Templomát (Kiyomizudera) látogatjuk meg, melynek verandájáról páratlan kilátás nyílik a környékre. Innen az 1001 Kannon templomához, a Sanjusangendohoz tartunk, majd programunkat Kiotó legnagyobb hagyományos piacán, a Nishiki piacon folytatjuk, ahol némi szabadidő áll majd rendelkezésre. Délután látogatunk el az ősi császárváros legszebb látnivalójaként számontartott Aranytemplomhoz (Kinkakuji).

Szállás Oszakában.

 

7 . Nap - július 23.
 

Mozgalmas napunk során vonattal Narába látogatunk, de út közben még teszünk egy feledhetetlen sétát a több, mint tízezer narancsszínű torii (szentélykapu) végeláthatatlan sorai közt a Fushimi Inari Taisha nagyszentélyben. Narában ellátogatunk a Todai-ji templomba, ahol a város jelképe, a hatalmas Buddha-szobor található. Ezután megtekintjük a Kasuga Taisha szentélyt és teszünk egy sétát a csodálatosan szép Nara Parkban, ahol 1200 őz kószál szabadon. Vonattal utazunk vissza a szállodánkba.

Szállás Oszakában.

 

8 . Nap - július 24.
 

Reggelit követően fél napos városnézés keretében tömegközlekedéssel igyekszünk felfedezni a régió legnagyobb városát, Oszakát. Magasabbról is megcsodáljuk a várost a központban lévő Umeda Sky Building kilátójából, majd ebédünket szabadidő keretében a Dotonbori városrészben költhetjük el, mely számtalan étteremmel és hatalmas választékkal várja az ide látogatókat. Késő délután shinkansen szuperexpresszel utazunk vissza Tokióba, és tömegközlekedéssel jutunk a szállodánkba.

Szállás Tokióban.

 

9 . Nap - július 25.
 

Reggelit követően kijelentkezés a szállodából, majd délelőtt szabad program áll rendelkezésre Tokióban. Kora délután busszal folytatjuk városnézésünket, mely során elsőként a császári család jelenlegi lakhelyéhez, a Császári Palotához látogatunk el. Ezt követően körbejárjuk Tokió elit bevásárlónegyedét, Ginzát, majd következő célpontunk az Asakusa negyed lesz, ahol a város legfontosabb buddhista templomát, a Sensojit találhatjuk. Végezetül válogathatunk a Nakamise bevásárlóutca szuvenírboltjainak kínálatából. Innen este felé busszal jutunk ki a repülőtérre, ahonnan Dubaion keresztül utazunk haza Magyarországra. Érkezés Budapestre várhatóan július 26-án a déli órákban.

 

Magyar nyelvű idegenvezetés a fenti programok során áll rendelkezésre, a szabadidő egyéni eltöltéséhez idegenvezetőt nem tudunk biztosítani!

 

Találatok - /

Indulás

Időtartam

Szobatípus

Ár

 

 

2023-07-17 7 éj

1270000.00 Ft/fő

Ajánlatkérés
Adat / lap
/


Részvételi díj:  1.270.000 Ft /fő-től

Előfoglalási akcióval 2023. április 30-ig : 1.219.000 Ft /fő-től

 

A részvételi díj tartalmazza:

  • Repülőjegyet, reptéri illetéket Budapest-Tokió -Budapest útvonalon
  • 7 éjszaka szállást 3 csillagos szállodában, kétágyas, standard szobákban
  • Reggelit minden nap
  • Transzfereket (busz és tömegközlekedés)
  • Magyar nyelvű idegenvezetést és tolmácsolást az út teljes időtartama alatt
  • Városnézést Tokióban, Kiotóban, Narában, Oszakában, Hakonéban és Kamakurában
  • Hét napos Japan Rail Pass vasúti bérletet
  • Retúr repülőtéri transzfert
  • A belépőket a programok során
     

A részvételi díj nem tartalmazza:

  • Sztornó biztosítást, amely a részvételi díj 2,5%-a
  • Baleset-, betegség-, és poggyászbiztosítást
  • A programban nem szereplő étkezéseket
  • Egyágyas felárat (140.000 Ft /fő, társítás kérhető!)

 

A szabad helyekről munkatársaink adnak tájékoztatást! Kérje ajánlatunkat!

Érintett desztinációk:

Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Körutazás Japánban

A városlátogató és körutazások gyűjtő helye ez a régió, pontos szállás és útvonal leírások a programokban olvashatóak.

Város: Körutazás Japánban


Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Tokió

Város: Tokió

A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható.
Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók.
A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Kiotó

Város: Kiotó

Japán

Látnivalók

Tokió
A japán főváros - lakótelepek és irodaházak, felettük forgalmas autópályák - ez a japán sikertörténet. Nem jellemzők viszont a szupermarket-kultúra: az utcákat inkább kisebb, szakosodott üzletek és éttermek szegélyezik, amelyek többnyire késő estig nyitva tartanak. Ehhez a városképhez közel azonban ugyanúgy megtalálhatók a öreg faházak, kimonóüzlet, japán fogadó és a kimonót viselő asszony, amint a háza előtt söpri a járdát. Tokió élettel teli város, ahol sosem fogyhatunk ki a felfedezésre váró helyekből.
A II. világháborús amerikai bombázások után Tokió szó szerint a hamvaiból nőtt ki. A várost durván a nyugati kereskedelmi- és üzleti negyedre, és a keleti felén lévő, földhözragadtabb, lakott városrészekre osztható. Ginza a híres bevásárlónegyed, de ha már túl vagyunk a pénzköltésen, még mindig végigjárhatjuk a számos kis magángalériát. A legjobb múzeumok és képtárak az Ueno-koen parkban vannak, a városközponttól északra. A tokiói Nemzeti Múzeum ad otthont a világ legnagyobb japán művészeti gyűjteményének; a Nemzeti Tudományos Múzeum; és a Shitamachi Történelmi Múzeum is itt találhatók. A régi belváros az Asakusa, itt van Senso-ji templom, amely Japán legéletteltelibb buddhista kegyhelye. A város szórakozónegyede a Shinjuku, a városközponttól nyugatra.

Fuji-hegy
Japán legmagasabb hegye, tökéletesen szimmetrikus alakú vulkántölcsér, utoljára 17O7-ben tört ki, amikor Tokió utcáit 1OO km-es körzetben ellepte a vulkáni hamu. Júliusban és augusztusban van a hegymászószezon; a hegytetőre érni pedig legjobb hajnalban: ilyenkor nincs sok felhő és a napfelkeltét is látni.

Kyoto
Ez volt az eredeti főváros, és még ma is a fő japán kulturális központ. A legfontosabb látnivalók: a Császári palota, a Sanjusangen-do templom, a Kinkaku-ji templom és a Himeji-jo kastély. Többszáz ünnepet, fesztivált tartanak itt az év során.

Daisesuzan Nemzeti Park
Hokkaido középső részén található ez az 23O9 km2 területű park, számos hegy, vulkán, tó és erdő otthona. Sounkyo a fő turistalátványosság, melegvízű forrás és egy hasadék található itt. A parkon belüli Furano Japán fő síelőhelye.

Nagasaki
Forgalmas, tarka város, amely a leginkább az őt ért atombomba-támadásról ismert. Ukrami, az atomrobbanás epicentruma ad otthont az Atombomba Múzeumnak és a Fukusai-ji Zen templomnak, ahol 11.O2-kor, a robbanás időpontjában harangoznak naponta.
Pénz és költségek:

Pénznem: yen.
Az étkezés ára 5 - 7O $, a szállásé pedig 18 - 2OO $ között mozog. Japán valószínűleg a legdrágább úticél, bár szerényebb feltételek között a napi kiadások leszoríthatók kb. 5O $-ra, ehhez hozzáadódik kb. 1O $ a belépőkkel, szórakozással és némi inni- és harapnivalóval. Nagyon könnyű azonban napi 1OO $-t is elkölteni. Ha rövid idő alatt nagy távolságokra szeretnénk eljutni, érdemes vasúti bérletet váltani. Még mindig a készpénz az uralkodó Japánban, bár a hitelkártyákat is elfogadják szinte mindenhol. Mivel nagyon alacsony a bűnözési ráta, a japánok sok készpénzt hordanak maguknál a számukra szent készpénzes fizetés érdekében. USA dollárt érdemes magunkkal vinni. A borravaló és az alkudozás nem szokványos Japánban. Hála kifejezésére borravaló helyett illik inkább ajándékot adni. Az alku a kedvezményes elektronikus árukat árusító üzletekre korlátozódik, az udvarias kérés kb. 1O %-kal leviheti a vételárat. A márciustól májusig tartó tavasz a legjobb időpont a Japánba látogatásra, de a japánok is ekkor mennek nyaralni, így a népszerű nyaralóhelyeket ilyenkor általában elárasztják a hazai turisták. A szeptembertől novemberig tartó ősz is remek idő az utazásra: kellemes a hőmérséklet és fantasztikusak az őszi színek a vidéki tájakon. Decembertől februárig a tél hideg, júniustól augusztusig pedig a nyári hónapok túl forróak a kirándulásokhoz. Gondoljunk rá előre, hogy újévkor, a késő áprilisi-kora májusi Aranyhét alatt és a nyári O Bon ünnepek alatt nagyon nehéz szállást találni az egész országban.

A japánok magukévá tették a 20. század gondolkodásmódját és fejlett technológiáját, miközben életüket továbbra is a hagyományos társadalmi értékek és szokások irányítják. Egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan és szívélyesen viselkednek. A látogatókat előzékenyen és kedvesen fogadják, bár a kevésbé látogatott helyeken és vidéken a vendégszeretetbe kíváncsiság és elfogódottság vegyül. Japánt négy nagyobb sziget alkotja: Honsú, a legsűrűbben lakott és legfejlettebb középső sziget; a szubtrópusi Kjúsú délen; Shikoku, a legkisebb és legelmaradottabb nyugaton; valamint északon Hokkaidó, hosszú, hideg teleivel. Területéhez számos elszórt apróbb sziget tartozik, némelyikük messze északon, szinte Oroszország partvidékénél húzódik, mások viszont a Dél- kínai-tengerben, Tajvanhoz közel találhatók. A népesség túlnyomó része hatalmas, sűrűn lakott városokban él, melyek többsége a kiterjedt rizstermő síkságok mentén és Honsú parti öblei környékén alakult ki. A japán városok általában nem a várostervezés remekei, inkább a zabolátlan fejlődés szülöttei. Többségük mégis sajátos vonzerővel rendelkezik, nyüzsgéssel és lüktető energiával, mely többszörös kárpótlást nyújt az esztétikai élvezet hiányáért. Akadnak persze jelentős kivételek is, mint például Kjóto, vagy a modern fejlett technológiájú Fukuoka Kjúsún. Tokió és Oszaka városi hatóságai tanultak a múltbeli hibákból, így városrendezési terveikben környezetvédelmi és emberi szempontok éppúgy érvényesülnek, mint tisztán pénzügyi meggondolások. Japán szárazföldi területének a városok egyébként viszonylag kis hányadát alkotják, a többi meredek hegyvidék, itt-ott elszórt sík, gyéren lakott völgykatlanokkal. Honsú északi és középső részén, Hokkaidón, Shikoku középső részén, valamint Kjúsún bőséges lehetőség nyílik a festői szépségű és érintetlen természet tanulmányozására. A közepes és nagy városokban, de a kisebbekben is közlekedési információs irodák (TIC) találhatók (általában a pályaudvarok mellett), ahol - rendszerint angolul - felvilágosítást kaphatunk a szálláshelyekről, a főbb nevezetességekről, és térképet vásárolhatunk.

A Japán szigetvilág vonzó célpont a növény- és állatvilág iránt érdeklődők számára. A hosszú szigetláncolat Ázsia keleti partjai mentén húzódik, Dél-Koreától északi irányban Oroszország felé. A kiterjedt földrajzi szélesség miatt országszerte rendkívül különböző éghajlati és természeti zónák találhatók, a déli szubtrópusi erdőktől kezdve Hokkaidó északi csúcsának télies vidékéig, hózáporokkal és zajló jégtáblákkal. Japán felszínét főként hegyek alkotják, közülük legmagasabb a Fuji-san (3776 m). A hegyek lejtőit erdők borítják, s bár jelenlétük természetesnek tűnik, az emberi kéz munkáját is jelzik, hiszen többségüket kiirtották, majd újratelepítették. Az emberi közbeavatkozás sehol sem annyira nyilvánvaló, mint az alföldi síkságokon: virágzik a mezőgazdaság, a tájat pedáns farmergazdaságok és rizsföldek sora jellemzi. Mindez éles ellentétben áll a Tokióhoz hasonló nagyvárosok nyüzsgő forgatagával. A japán tájban ez az ellentét újra meg újra felbukkan, érzékelhető a természet és környezet iránti emberi viszonyban. A művészet és irodalom bővelkedik az állatok és növények tiszteletteli ábrázolásában, ami láthatólag nem zárja ki a természeti környezet mielőbb kiaknázandó nyersanyagforrásként való pragmatikus, szinte rideg felfogását. Ez nem csupán a művészetet inspiráló japán táj és környezet nagyarányú pusztításához vezetett, de a természeti világnak az ország határain túli kifosztásához is. Japán például a délkelet-ázsiai esőerdők trópusi keményfájának egyik legnagyobb felhasználója. A kereskedelmi célú bálnavadászatot is csupán azért halogatják, hogy a bálnanépesség kissé magához térjen az elmúlt öt évtized mészárlásai után. Mindezen ellentmondások miatt a Japánba látogató, a környezetvédelem fontosságát már belátó turisták többségében igen vegyes érzelmek ébrednek a japán életmód, a gazdasági sikerek és ezek környezeti haszna iránt.

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS ÉJSZAKAI ÉLET

Japán kulturális élete gazdag és változatos, a klasszikus előadó-művészeti formák, mint a no és a kabuki, valamint az előkelő szórakozási módok, így a teaszertartás, továbbra is élnek és virulnak. A nó stilizált táncdráma, melyet zene- és énekkísérettel adnak elő. A színpad kopár, a színészek maszkot és pazarul díszített kosztümöt viselnek. Mozgásuk lassú, a történetet sajátos szimbolika közvetíti, amit némi háttérismeret nélkül nehéz követni. A külföldi a látottakat nehezen tudja értékelni, mégis érdemes megtekinteni látványosságáért.

Bunraku
A bunraku (bábszínház) Japán harmadik klasszikus előadóművészeti formája. A főszereplő bábokat összesen három bábművész mozgatja, megjelenésük élethű. A darabok témája a kabuki történetekhez hasonlít. Szövegük hagyományos, a nézőközönség általában jól ismeri. Oszakát tekintik a bunraku szülőhelyének és fővárosának, bár Tokióban és Kjótóban is kiváló előadásokat láthatunk.

A japánok a nap túlnyomó részét otthonuktól távol töltik, így még egy kisvárosban is
bőséggel megtalálhatók a legkülönfélébb találkahelyek és szórakozóhelyek, mint a kávézók, teaházak, éttermek, italbárok és büfék. Mozik, diszkotékák és intim klubok sorakoznak a belvárosi szappannegyedekben, ahol sztriptízbárok és masszázsszalonok váltakoznak gyorséttermi büfékkel és hamburgeres pavilonokkal. Az éttermek és bárok árai széles skálán mozognak, különösen magasak az árakat nem közlő létesítményekben. Bármely bárban az ital drágább, mint otthon, ahol pedig hölgyek töltik újra a poharakat és cseverésznek gondtalanul, az árak igen magasra szökhetnek. A japánok nem szórakoznak otthon, s ha meghívnak valahova, elvárják, hogy álljuk a számlát, éppúgy, mintha házigazdák lennénk. A japán kávézók kitűnő kávéval és első osztályú zenével büszkélkedhetnek.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A mondás szerint a kínai étel a hasnak gyönyöre, a francia az illatával bűvöl el, míg a japán étel szépséges látvány a szemnek. Utóbbi csak részben igaz, hiszen ha valóban élvezni akarjuk a japán ételeket, akkor nyelvünkkel, szívünkkel és szemünkkel egyaránt meg kell ízlelnünk. A hagyományos ünnepi ételek elkészítése és tálalása a japán szakács szándéka szerint a vendég érzékeire és szellemére egyaránt hat. Az étrend összeállításánál tekintetbe kell vennie az évszakot, a helyet, vallási és/vagy kulturális tényezőket. A felszolgálandó étel és tálalásának módja szabja meg a kínáló meghajlások jellegét, a tányérok kiválasztását. Minden fogáshoz külön kerámia, fa vagy lakkozott A japánok kedvence a főtt tészta étkészletet használnak attól függően, hogy esztétikailag melyik illik legjobban az étel színéhez, állagához vagy elrendezéséhez. Az ételt a kiválasztott tányér vagy mélyebb tálka közepén halmokban rendezik el, tálalás előtt ízlésesen feldíszítik. A fogások filozófiai, valamint szakácsművészeti nézeteket tükröznek.

Térség: Oszaka

Város: Oszaka


Válogasson útjaink közt téma szerint!