Törökországi körutazás - tengerparti pihenéssel 2023

Szállás típus:	Program szerint
Ellátás:	leírás szerint
Utazás módja:	Busszal
Időtartam:
Típus:	Európán túl, Hegyek-völgyek között, Kelet-európai program, Kulináris élvezetek, Közönségkedvenc, Törökországi program, Városlátogatás
Indulás:

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολις / Konsztantinúpolisz, régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye.

A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett. (forrás wikipedia)

Isztambul a két kontinensen fekvő város

Isztambul a világ egyik legmagávalragadóbb és legizgalmasabb városa. A régi és az új, a kelet és a nyugat érdekes keveredése és Európát Ázsiával összekötő különös földrajzi helyzete felejthetetlenné teszi a látogatást. Mint három birodalom korábbi fővárosának, Isztambulnak a múltat idéző jelei mindenütt fellelhetők a hajók kürtjétől a müezzinek imára hívó hangjáig, a mecsetek aranyos kupoláiról visszaverődő napsugaraktól a bizánci mozaikfigurák hipnotikus tekintetéig. Isztambul azonban nemcsak történelmi nevezetesség, élénk nagyváros is.
Isztambul (török nevén Istanbul) - előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly - Törökország legnagyobb települése és a világ egyetlen két kontinensen fekvő városa. A város a Boszporusz és keskeny öble, az Aranyszarv-öböl, valamint a Márvány-tenger európai és ázsiai tagolt partján terül el.

A bizánci Oszmán Birodalom egykori fővárosa hét halomra épült változatos tájon, szépen, egyedülállóan beépítve, a világ egyik leggyönyörűbb helye lett. A hajóban bővelkedő Sztambulról a romantikus költő, Lord Byron így írt: Láttam Athen romjait, bejártam a török birodalom sok részét és Európa sok más országát, sokat Ázsiában is, de sehol nem pillantottam meg a természet ily darabját, amely ily benyomást tesz - bármely oldalról nézzük is -, a Hét Halomtól az Aranyszarv partjáig..."

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Bodrum, korábbi nevein Petronium, az ókorban Halikarnasszosz török kikötőváros Muğla tartományban, az azonos nevű körzet központja, a török riviéra egyik népszerű turistacélpontja. A Bodrum-félszigeten fekszik, a Gökova-öböl bejáratánál, Kosz szigetével szemben. (forrás wikipedia)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni. Így látnivalókat bőven találunk ebben a gyűjtő néven szereplő körutak között.

Ankara (régiesen Angora) 1923. óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. Népessége 4 466 756 fő (2007)[3], tengerszint feletti magassága átlagosan 938 m.[2] A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament és itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régió fontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja. (forrás wikipedia)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni. Így látnivalókat bőven találunk ebben a gyűjtő néven szereplő körutak között.

Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország észak-nyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa. A város híres az Uludağ hegységen található síparadicsomáról, az oszmán szultánok mauzóleumairól és termékeny földjéről. Híresek a gesztenyéből készült bursai édességek és az itteni İskender kebab. (forrás wikipedia)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολις / Konsztantinúpolisz, régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye.

A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett. (forrás wikipedia)

Isztambul a két kontinensen fekvő város

Isztambul a világ egyik legmagávalragadóbb és legizgalmasabb városa. A régi és az új, a kelet és a nyugat érdekes keveredése és Európát Ázsiával összekötő különös földrajzi helyzete felejthetetlenné teszi a látogatást. Mint három birodalom korábbi fővárosának, Isztambulnak a múltat idéző jelei mindenütt fellelhetők a hajók kürtjétől a müezzinek imára hívó hangjáig, a mecsetek aranyos kupoláiról visszaverődő napsugaraktól a bizánci mozaikfigurák hipnotikus tekintetéig. Isztambul azonban nemcsak történelmi nevezetesség, élénk nagyváros is.
Isztambul (török nevén Istanbul) - előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly - Törökország legnagyobb települése és a világ egyetlen két kontinensen fekvő városa. A város a Boszporusz és keskeny öble, az Aranyszarv-öböl, valamint a Márvány-tenger európai és ázsiai tagolt partján terül el.

A bizánci Oszmán Birodalom egykori fővárosa hét halomra épült változatos tájon, szépen, egyedülállóan beépítve, a világ egyik leggyönyörűbb helye lett. A hajóban bővelkedő Sztambulról a romantikus költő, Lord Byron így írt: Láttam Athen romjait, bejártam a török birodalom sok részét és Európa sok más országát, sokat Ázsiában is, de sehol nem pillantottam meg a természet ily darabját, amely ily benyomást tesz - bármely oldalról nézzük is -, a Hét Halomtól az Aranyszarv partjáig..."

Látnivalók

Kotor

Kotor UNESCO világörökség részévé nyilvánított középkori óvárosa az azonos nevű öbölben fekszik, meredek hegyoldalakkal övezve. A zegzugos utcák, apró terek különleges hangulata a gazdag kulturális örökséggel együtt sokakat vonz ide. A várost csodálatos látványt nyújtó, 4,5 km hosszú erődítmény várfal védi a tenger felől. Letenyétől kb. 720 km.

Tivtat

A kotori öbölben, a Krtola-hegy lábánál található várost kedvező földrajzi fekvése, klímája és tengerpartja miatt már ősidők óta lakják. Környékén csodálatos strandok és a lágy vízű tenger teremt ideális feltételeket a kikapcsolódáshoz. Tivat kiváló kiindulópontja továbbá az UNESCO világörökség kotori öbölbe és a vadregényes montenegrói partvidék felderítésére irányuló kirándulásoknak.

Becici

Ez a bájos nyári menedékhely 2 km-re fekszik Budva óvárosától a híres Becici tengerparton, melyet az 1936-os párizsi világkiállításon a legszebb mediterrán tengerparttá nyilvánítottak (Arany pálma-díj). Homokos tengerpartja 1950 m hosszú. A parti sétányon eljuthatunk Budvába, ahol az egyik oldalon éttermek, kávézók, bárok, míg a másik oldalon az óváros fogad bennünket. Lehetőség van fürdőzésre, sportolásra, felfrissülésre és pihenésre a gyönyörű, karbantartott parkokban. Letenyétől kb. 780 km.

Sveti Stefan

Sveti Stefan egy egyedülálló sziget-hotel, egy ritka természeti jelenség az adriai tengerparton. A két, gyönyörű, vörös homokos tengerpart 1170 m hosszú, és mindössze 50 m-re van a szállodáktól. A szórakozásra, aktív kikapcsolódásra vágyók a szigeten többek között éttermek, kávézók és egy búvárklub ajánlata közül válogathatnak. Sok híres ember is szívesen nyaral itt, úgymint Sophia Loren, Monica Vitti, Silvester Stallone, Claudia Schiffer! Letenyétől kb. 790 km.

Petrovac

Petrovac egy napos öbölben fekvő kis halászfalu, melyet a montenegrói hegyek fenséges csúcsai öveznek. Éghajlata szubtrópusi, a napsütéses napok száma rendkívül magas. Buja növényzet borítja: olajfák, fenyőerdők, szőlőskertek, mimózák, különböző cserjék, virágok nőnek a ragyogó napsütésben. A 8. századi kikötő vendégszerető légkörrel várja elsősorban a kisgyermekes családokat és a nyugalomra, a táj élvezetére vágyó nyaralókat. Letenyétől kb. 800 km.

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Nándorfehérvár, a XVI. és a XIX. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár változatban is,[2] szerbül fehérvár jelentéssel Београд, Beograd Sound ejtése) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a vinčai kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, melyet a szlávok betelepülése követet|t a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, míg az oszmán törökök el nem foglalták 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. Belgrád történelmi városrészei és épületei a legnagyobb turistalátványosságok. Közéjük tartozik a Skadarlija, Belgrád bohémnegyede, a Nemzeti Múzeum és közvetlenül mellette a Nemzeti Színház, Zimony (Óváros), a Nikola Pašić tér, a Terazije, Belgrád egyik központi, modern belvárosi környezetben lévő tere, a diáknegyed, Nándorfehérvár vára és az azt övező belvárosi park (a Kalemegdan), Mihály fejedelem utcája, a Parlament, a Szent Száva templom és az Ódon-palota.[83] Ezeken túl természetesen parkok, szobrok, múzeumok (Freskómúzeum), [84] kávézók, éttermek és boltok várják az odalátogatót a folyó mindkét partján. (forrás: wikipedia)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni. Így látnivalókat bőven találunk ebben a gyűjtő néven szereplő körutak között.

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni. Így látnivalókat bőven találunk ebben a gyűjtő néven szereplő körutak között.

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől Alanyáig húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől Alanyáig húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől Alanyáig húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől Alanyáig húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől Alanyáig húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől Alanyáig húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Hírek

Törökországi körutazás - tengerparti...

Törökország, Isztambul

1. nap: Budapest – Kecskemét – Szeged – Nis – Szófia (770 km)

2. nap: Szófia – Rodostó – Isztambul (630 km)

3. nap: Isztambul

4. nap: Ankara – Kappadókia (750 km)

5. nap: Kappadókia (60 km)

6. nap: Sultanhani karavánszeráj – Konya – Pamukkale (630 km)

7. nap: Pamukkale – Hierapolis – Szelcsuk – Ephesos – Kusadasi (220 km)

8. nap: Pihenés az Égei-tenger partján vagy egész napos hajókirándulás

9(8). nap: Pergamon – Trója – Canakkale (450 km)

10(9). nap: Canakkale – Edirne – Szófia (580 km)

11(10). nap: Szófia – Nis – Belgrád – Szeged – Budapest (770 km)

Indulás

Időtartam

Szobatípus

Ár

Érintett desztinációk:

Törökország

Térség: Isztambul

Város: Isztambul

Törökország

Térség: Égei Riviéra

Város: Kusadasi

Törökország

Térség: Körutazás Törökországban

Város: Ankara

Törökország

Térség: Körutazás Törökországban

Város: Bursa

Törökország

Térség: Isztambul

Város: Isztambul

Szerbia

Térség: Belgrád

Város: Belgrád

Törökország

Térség: Körutazás Törökországban

Város: Körutazás Törökországban

Törökország

Térség: Körutazás Törökországban

Város: Kappadókia

Törökország

Térség: Török Riviéra

Város: Rodostó

Törökország

Térség: Török Riviéra

Város: Pamukkale

Törökország

Térség: Török Riviéra

Város: Konya

Törökország

Térség: Török Riviéra

Város: Canakkale

Törökország

Térség: Török Riviéra

Város: Ephesos

Törökország

Térség: Török Riviéra

Város: Hierapolis

Földrészek

Közlekedés

Programtípus

Útjellemző

Útjellemző

7. nap: Pamukkale – Hierapolis – Szelcsuk – Ephesos – Kusadasi
(220 km)